Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Ilon Gábor: Újabb régészeti adatok a középkori Pápa történetéhez
3. A KÉSŐ KÖZÉPKORI VÁROSFAL ÚJABB SZAKASZA 1995. május 3-6. között a Filmszínáz előtti úttesten (Deák F. u. 8.) gázvezeték árkának gépi munkálatai során megbolygatták a középkori külső várfalat (városfal, MRT 4. 61 /3a). Sikerült a kivitelezőt megállítani és egy 3 x 2,8 m-es területen, vízvezeték és szennyvízcsatorna közötti teljes szélességben megkutattuk a védműfalat (5. ábra A/2, 6-7. ábra). Megfigyelésünk szerint szerkezete - alulról indulva - a következő: szalmaalapozás, vékony ágak, és ezekje egymásra derékszögben elhelyezett, leágazott vastag fatörzsek. Utóbbiból két réteg volt még eredeti helyén. A szorosan rakott fatörzsek közé szeméttel elegyes földet döngöltek. A jellegzetesebb leletanyagot 16. századi kerámia, lakat, állatcsontok, vastárgyak, hordódonga képezik. Innen kb. 20 m-re keletre egy munkagödörben sikerült 3-4 réteg fagerendát megfigyelnünk. Továbbá a kinyitott árokban kb. 50 m hosszúságban geodéziailag is regisztráltuk a palánk nyugat-keleti irányát, amely a tűzoltólaktanya (délnyugati bástya) , illetve a veszprémi kapu felé halad. A palánk középkori szélessége kb. max. 6 m, ugyanis a gázbekötések járda alatti részén már nem voltak erre utaló nyomok. A gerendák végeit összecsapolták, amelyek az 1960-70-es évek említett közműépítéseikor kerültek magán gyűjtőhöz, majd az 1980-as évek közepén a múzeumba. A palánk ezen alapozásának időpontja - véleményem szerint - Maiionfalvay Imre deák kora. I3endrokronológiai kormeghatározáshoz mintát szedtiink fel és küldtük illetékes kollégához. 31 A palánk legalját képező szalma-minta mellett, számos és több fajta gyümölcsmagot is begyűjtöttünk, amelyeket szintén specialistához 32 juttattunk. A kiemelt fatörzsrészletek és a hordódonga konzerválása megtörtént. Ez a külsővár (városfal) védművonalán a harmadik és részemről az utolsó pont 34 , ahol kutatást végezhettem, több esetben a város Műszaki Osztálya akadékoskodása ellenére. Itt kell megjegyeznem, hogy a Bástya utca 25. sz. (Városkapu vendéglő) előtt 1995. május elején, ugyancsak gázvezeték árkában géppel elpusztított és átvágott fagerendákat figyeltem meg és fényképeztem le. Szerintem ezek nem a palánkhoz, hanem az azon belül megépített dorongúthoz tartoztak. A palánk ugyanis a Bástya és az Irhás utca közötti telekhatáron fut. A leletek leltározatlanok a pápai múzeum Régészeti Gyűjteményében. Ilon 1995. 119. és 8. ábra A gyűjtő néhai Somfainé Pados Mária pedagógus volt. A csapolásos gerendák leltározatlanok a múzeum Régészeti Gyűjteményében. Gryneus András (ELTE Középkori és Kora Újkori Régészeti tanszék) végzi a meghatározást. Az eredményt Ő fogja közölni. Torma Andrea tanulmányát Id. e kötetben. A konzerválást Hauber János restaurátor végezte el. Korábbi kutatásainkról ld. Ilon G.: Pápa város keleti palánkjának régészeti emlékei. CAH 1988, és a délnyugati bástyáról - Ilon 1995. 119. és 8. ábra
