Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Ilon Gábor: Újabb régészeti adatok a középkori Pápa történetéhez
A perem alatti hullámvonal és ritka, körbefutó bekarcolt vonal kombinációjával díszített (9(5/1 és 96/5 házból - 3-5. tábla) fazéktöredékeket ismerjük pl. a Borsod-földvári ásatásból. 23 A ferdén vagy vízszintesen behasogatott/benyomkodott díszítési mód (95/3., 95/96. és a 96/1. ház - 1-4. tábla) megtalálható pl. a Borsod-földvári kőépület és a Szarvas-rózsási „F" gödör anvagában. Az utóbbi helyen a szerző - tekintettel más leletekre - az eljárást a IX-X. századra keltezi. A rádlidíszes edénytöredékek (96/1. házból - 4-5. tábla) jó párhuzamai ismeretesek pl. a Borsodföldvári anyagból. 25 Őskori település nyomai Pontosan nem meghatározható korú őskori településre utaló kovát találtunk az 1995/1. ház kemencéje tapasztásában. A 96/2. háztól nyugatra a megnyesett felszínen minden jelenséget nélkülöző állatcsontokat, jellegtelen őskori cseréptöredékeket és Tevel-hegyi kovatöredéket gyűjtöttünk. A 96/4. ház feltárási területünkbe belógó kemencéje bontásakor jellegtelen őskori edény oldaltöredékét találtuk meg. Újkori emlék A 96/2. háztól nyugatra néhány méterre egy széles árkot (2. ábra) találtunk és bontottunk ki, amely a 95/2. háztól nyugatra befut a ,3" szelvény nyugati végébe. A 20. századi árok feltételezésem szerint egy a II. világliáborúban ásott lövész/futóárok lehetett. Mélysége a mai felszíntől mérve 170 cm. Keltezés, összefoglalás A feltárt falurészietet leletanyaga alapján a X-XI. századra keltezem és az Árpád-kori Hanta településével azonosítom, nem utolsó sorban a közeli Hanta malom topográfiai helyzete miatt. A megismert, feldúlt temetőrészlet bizonyosan a településhez tartozó temető késői része. A területen ismeretlen korú őskori településre (?) utaló leletek is előkerültek, valamint egy II. világháborús lövészárok részletét is feltártuk. 2. KÉSŐ KÖZÉPKORI TEMETŐ MARADVÁNYAI A JÓKAI M. U. 88. SZ. ELŐTT 1995. októberében két napon át leletmentettük az úttesten a gáz- és szennyvízcsatorna árkának ásásakor előkerült temető részletét (5. ábra A/l). Két csontváz medence és mellrégióját az árokásógép elpusztította, de a munkagépeket a Lignum Kft. (a közelben található bútoripari cég) munkatársai megállították és a múzeumot értesítették. Ennek ellenére egy sírt (3. sz.) az egyik alvállalkozó emberei kiszedtek, csak az embertani anyag került gyűjteményünkbe. A két hiányos, koporsós temetkezést (5. ábra B) feltártuk. Tájolásuk Ny-K. A másodlagos helyzetben talált késő középkori-újkori leletek mellett csak egy a sírokat valóban datáló mellékletet találtunk. Mégpedig az egyik eltemetett koponyáján egy rosszezüst-bogiáros párta rossz megtartású darabjait. Ez a temetkezéseket a 16-17. századra keltezi. Jelentősége, hogy egy ezideig ismeretlen temetőről szereztüiik tudomást. Topográfiai helyzete azt jelenti, hogy a késő középkori Pápa városába, a veszprémi kapuhoz vezető út nem a mai Jókai u. nyomvonalában, hanem attól nyugatra keresendő. A temető további részeit a Lignum Kft. jogelődje épületeinek kivitelezésekor elpusztíüiatták, illetve a Jókai u. keleti oldala épületei alatt keresendők. 23 Wolf 1992. 425. és 16. kép 1. 24 Wolf 1992. 416. és V. t. 1.; Jankovich 1994. 410. 25 Wolf 1992. 408. és 12. kép 2-3., 5. 26 Ilon 1995. 122. Munkatársaim voltak Hauber János restauátor, Ughy István grafikus, Bordás Ferenc és Bárdosi János geodéták.
