Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Ilon Gábor: Újabb régészeti adatok a középkori Pápa történetéhez
Válogatás a leletanyagból (I. tábla 95/1): 1. Bordásnyakú edény nyaktöredéke, vörösbarna, finom homokkal soványított, fv = 1 cm. 2. Cserép bográcsperemtöredékek, fv = 1. ill. 0,8 cm. 3. Fazekak perem- és oldaltöredékei, karcolt vízszintes és hullámvonal-köteg csoportokkal díszítettek, vörösbarna és szürke színűek, fv = 0,6 - 0,8 cm. A vízszintesen sűifín seprűzött darab soványításában feltűnően sok a kavics. A ,3" szelvény Ny-i végén 1 érült elő az 1995/2. ház (ld. később 95/96 ház) egy része (1-2. ábra). Betöltése kerámia, gímszarvas agancs, csont, patics. Miután a rábontásra nem volt időnk, nylonnal letakartattam és visszatemettettem, hogy majd a következő évben folytatjuk. Ugyancsak a ,3" és nagyrészt a ,JD" szelvényben tártuk fel a kemencével és szélfogóval (?) rendelkező 1995/3/1-2. házakat (1-2. ábra). A 95/3/1. ház mérete: 425 x 350 cm. A 95/3/2. (korábbi) ház pontosan nem mérhető. Betöltésük erősen faszenes, porózus, feketés-szürke. Ez a talaj néhány óra alatt kőkeményre száradt, ami igen nehézzé tette a bontást. Néhány kagyló és csont mellett sok volt a kerámia. A 3/1. (fiatalabb) ház kemencéje belül szintén vesszővázas, agyagtapasztású, kívül mészkő köpennyel. A belül sározott tüzelőnyílás nyugat felé néz, amelyet délről nagyméretű malomkőtöredék (4. ábra) határol. A kemence szájának szélessége 20-23 cm, platnija alaktalan. A tapasztott platni alatt nagyméretű folyamikavics réteget találtunk, ami a hőtárolás/hővisszaverés hatékonyságát növelte meg. A kavicsok között középtájon néhány csontot is leltünk. A tüzelőnyílás előtt, a 135 cm átmérőjű, a mai felszíntől 140 cm-re mélyülő hamuzógödnrből a kőomladékból (ez azonos a 3/2., idősebb ház kemencéje roncsaival) sok kerámiát, köztük egy nagyméretű bográcsperemet, csontokat és gyepvas darabokat bontottunk ki. Válogatás a leletanyagból (1-2. tábla 95/3): 1. Cserép bográcsperemtöredékek, vörösbarna, fv = 0,7 és 1 cm. (Az 1. tábla 95/3/1. példány a 95/3/2. sz. ház kemencéje kövei közül származik.) 2. Fazékperem- és díszes oldaltöredékek, vörösbarna és szürke színűek, fv = 0,7 cm. A leletmentés menete és eredményei - 1995 november 18-19. A temető hitelesítő szondázását rendkívül hideg, télies időben, a Hantai u. 11. sz. telek kertjében, a lakóház derítőjétől délkeletre 3,3 m-re végeztük el. Kutatószelvényünk („T") 6x7 m-es méretű volt (1., 3. ábra), de a szomszéd telekié átnyúló 1 m-es szakaszt nem tárhattuk fel. Munkatársaim a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola régész teclmikus hallgatói 4 voltak. Kitűzött célunk mindössze az volt, hogy megtaláljuk a nyáron feltárt Árpád-kori település temetőjét. Változó (30, 35, 50 cm) mélységben értük el a szűztalajt. Ez a szelvény keleti részén a gépi ároktól keletié sárga, kavicsos agyag, nyugatra vöröses, kavicsos homok. A géppel a derítőhöz ásott árok jól kivehető volt. A szűztalajig egységes humuszt találtunk. Ebből, teljesen keverten, az alábbi leletek származnak: a legújabbkoritól a késő középkori anyagon át csigavonalas és egy hullámvonalas kerámiatöredék, továbbá homo csonttöredékek (koponya, hosszúcsontok, bordák, stb.) a szelvény egész területén. A szonda közepe táján azonban egy nagyméretű gödör alját tártuk fel, benne rendszertelenül fekvő homo csontokkal. A környékbeli idősebb generáció tagjai és a tulajdonos Karácsony J. elmondása 5 szerint a Hantai utcában és kb. ezen a tájon is a század elején még egy homokbánya létezett. A telek tulajdonosa és mások is végeztek azonban tereprendezést, nem egy esetben munkagéppel. Véleményem szerint a 4 Hajdrik Gabriella, Talabér Tünde, Dobai Tamás, Szaksz Balázs hallgatók, Mervi Suhonen (Turku, Finnország) egyetemista, valamint Mészáros Szabolcs pápai tanár. Mindezeket levéltári dokumentumokkal nem tudjuk alátámasztani, hiszen a II. világháborúban nem csak a Pápa városi, de az Esterházy Levéltár is elpusztult.
