Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Takács Miklós: Mithay Sándor középkori leletmentései Győr környékén
Zamky, Szlovákia) környékének topográfiai vizsgálata révén ért el 51 , hanem azért is, mert mestere Lovas Elemér volt az, aki a kisalföldi tájegység déli részén elsőként végzett ilyen terepmunkát a két világháború közti időszakban, Pannonhalma környékén. 52 Ilyen előzmények után érthető az is, miért vett részt Mithay Sándor oly lelkesedéssel, a pápai járás rendszeres régészeti bejárásában a Magyarország Régészeti Topográfiája c. projektum keretei között, már az 1960-as évek végén. *** A Győr környéki leletmentések alapján szinte önkéntelenül is adódik néhány adalék Mithay Sándor régészeti ars poeticájához. A fentebb felsorolt leletmentések dokumentációjának tanulmányozása során elsőként megfogalmazódó gondolat az, hogy Mithay Sándor életpályájának e szakasza is egy jellegzetes példája a vidéki régészsorsnak, századunk középső harmadából. Egy másik fogalomrendszerből kölcsönzött, de mindenképp ideülő, szóval: a nemzet napszámosaként Mithay Sándor becsülettel tette dolgát, és e kijelentésnek kétségen felül megvan a maga éthosza. így ugyanis nem a nagy elméletek kidolgozására törekedett - e munkához az Árpád-kori telepkutatás vonatkozásában talán érzéke sem volt - hanem a leletanyagot gyűjtötte, hangyaszorgalommal. Mithay Sándor munkásságának második, szintén megszívlelendő jellemvonása a széles körű, így több korszakot is átívelő érdeklődés. Manapság, amikor a régészet tudománya Magyarországon az elaprózódás, és az egyre szűkebb szakterületek irányába halad, mindenképp méltánylandó a tájékozódás igénye mind az ős-, mind pedig a középkor iránt. A harmadik, és szintén igen rokonszenves vonás, hogy Mithay Sándor számára nem létezett „veszett ügy". A leletmentéseknek jóval több, mint a felét folytatta oly módon, hogy a földmunkák előrehaladott állapota ellenére mentette azt, amit még lehetett. Vagyis összegyűjtötte a már kiforgatott és összekevert leleteket, és amennyire lehetséges voit, a jelenségeket is rögzítette. Végezetül, azt sem túlzás állítani, hogy a középkori telepfeltárás témakörében Mithay Sándor úttörő munkát végzett. Hiszen, mint már fentebb utaltam rá, ő volt az első, aki a Kisalföldön Árpád-kori lakóobjektumokat bontott ki, 1937-ben. Ez utóbbi vonatkozásban azonban őszintén utalnom kell egy látszólagos negatívumra is, hiszen az alább részletezendő köiülmény nem elhallgatásra, hanem csupán magyarázatra szorul. A fentebb ismertetett ásatások dokumentációját szemlélve feltűnik, hogy azok általában nem a ma használatos elvek szerint készültek. Sőt, őszintén bc kell vallanunk azt is, hogy Mithay Sándornak sajnos nem igazán volt érzéke az alaprajzi felmérésekhez vagy a metszetek rögzítéséhez. Ez esetben azonban nem szabad megfeledkeznünk két körülményről. Egyrészt arról, hogy Mithay Sándor Győr környéki leletmentéseinek túlnyomó többsége még Méri István azon közleményeinek megjelenése előtt zajlott, amelyekben a magyar lelepkutatás klasszikusa a középkori telepfeltárás modem elveit rögzítette. így bizonyos rajztechnikai fogások utólagos megkövetelése egészen egyszerűen abszurditás. Másrészt pedig, e felmérések hűen tükrözik nemcsak a fentebb bemutatott leletmentések véghez vitelére egykor rendelkezésre álló igen csekély időt, hanem azt is, hogy Mithay Sándornak rendszerint csak minimális technikai felszerelés illetve anyagi eszközök álltak rendelkezésére, azaz nem alkalmazhatott képzett rajzolót. E két gátló tényező pedig méginkább kiemeli ama ügybuzgóságot, amellyel ő munkálkodott, nemcsak győri évei során. Mithay Sándor középkori leletmentései Győr környékén A szakmai közvélemény Mithay Sándort elsősorban az őskor kutatójaként ismeri, továbbá tudomása van pápai középkor-kutató munkásságáról. Holott Győrött és környékén 1937 és 1956 között tizennégy alkalommal kilenc középkori lelőhelyen vezetett leletmentést. 51 Szőke 1955. 86-90. 52 Lovas E.: Pannonhalma környéke az ó- és középkorban. PSz 12 (1937) 24-42. E munkálatok eredménye az alábbi kötet: Dax M. - Éri I. - Mithay S. - Palágyi Sz. - Torma I.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A pápai és zirci járás. Magyarország régészeti topográfiája 4. Budapest, 1972. 54 Méri 1952. 49-67.; Méri 1954. 138-154.; Méri 1964.
