Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Takács Miklós: Mithay Sándor középkori leletmentései Győr környékén

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉR TESÍTŐ 6-1996 TAKÁCS MIKLÓS MITHAY SÁNDOR KÖZÉPKORI LELETMENTÉSEI GYŐR KÖRNYÉKÉN Bevezetés helyett Az alábbi tanulmány megírásához egy ünnepi alkalom, Mithay Sándor 80. születésnapjára rendezendő konferencia okán fogtam hozzá. Sajnos azonban Sanyi bácsi e köszöntést már nem érhette meg, mert el kellett indulnia minden földi halandó utolsó útjára. így megkésett írásom sem lehet születésnapi jókívánság, csak megemlékezés. Egy olyan néhai kollégámra, akitől magam is sok segítséget kaptam még egyetemi hallgató koromban. A szakmai közvélemény Mithay Sándort elsősorban az őskor kutatójaként ismeri. Pedig ugyanő szép számmal jelentetett meg középkori lel et feldolgozásokat is.

1 A közfelfogás szerint e tanulmányok - és természetesen az alapjukul szolgáló feltárások is - Mithay Sándor munkásságának pápai korszakához kapcsolódnak.

2 E tévedés eloszlatása érdekében szeretném bemutatni Mithay Sándor középkor-kutató munkásságának azon részét, amely Győrhöz és környékéhez kötődik. Bevezetésként néhány „száraz" tényre utalnék. Mithay Sándor Győrött és környékén 1937 és 1956 között kilenc középkori lelőhelyen vezetett leletmentést, tizennégy alkalommal. Célszerűnek tűnik röviden áttekinteni e feltárásokat. Elsősorban azért, mert e munkálatok eredményei nyomtatásban még csak egy helyen jelentek meg - egy rövid, és még a szakmai körökben is nagyobbrészt ismeretlenül maradt összefoglalásban. Következzen tehát a középkori telepásatások rövid ismertetése

4 a lelőhelyek betűrendi sorrendje szerint: 1. Abda-Rosszkert: 1952. áprilisában folytatott egy kis leletmentést Mithay S. a Rápca szabályozatlan medre (az ún. Döglött-Rápca) jobb partján emelkedő domb ama részén, ahol a IL világháború után agyagbányát nyitottak.

5 A munkálatok összkiterjedése 18 m

2 volt. Egy 18. századi téglaház részleteit valamint három Árpád-kori gödröt és két árok rövid szakaszát sikerült itt kibontania.

6 A rosszkerti településrészlet az Árpád-kor középső és kései harmadára, azaz a 12-13. századra keltezhető a telepjelenségekben lelt fazék- és cserépbogrács töredékek tipológiai jegyei alapján. 2. Cakóháza-Belterület (Takács András telke): 1950. januárjában ásatott Mithay S. a falu középső, kiemelkedő részén, egy vaskori sírra vonatkozó leletbejelentés nyomán. Az ásatási napló szerint a három szelvényben négy helyen is került elő a harmadik vagy negyedik ásónyomban Árpád-kori kerámia egy-egy csoportja. Telepjelenségeket (beásásokat) azonban ennek ellenére sem sikerült megfigyelnie. Ennek oka vagy az évszakra jellemző, zord időjárás lehetett, vagy pedig az, 1 Takács M.: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön. (Kutatástörténet és perspektívák). Győri tanulmányok 16 (1995) 15-17. Munkásságának válogatott (és szempontunkból sajnálatos módon inkább az őskori tanulmányokra koncentráló) bibliográfiáját összeállította: Ilon G.: Mithay Sándor munkáinak válogatott bibliográfiája. Pápai Múzeumi Értesítő 3-4 (1992) 17-18. 2 Munkásságának e korszakáról maga Mithay Sándor készített alapos áttekintést: 17 év a pápai helytörténeti múzeumban. Visszaemélkezés. Pápai Múzeumi Értesítő 3-4 (1992) 7- 16. 3 Mithay S.: Régészeti adatok a győri járás történetéhez. Győr, 1956. 4 Hálás köszönettel tartozom Tomka Péternek, hogy e feltárások dokumentációjának tanulmányozását számomra engedélyezte. 5 Mithay 1956. 6. 6 Takács M.: A 10-14- századi falvak a Kisalföldön. (Kerámia, építrnények, településszerkezet). - kandidátusi értekezés - Budapest-Győr, 1993. 260-261. 7 A leletek a győri XJM-ban, az 54.10. főszámon találhatók. 8 XJM Győr - RA 68-68.