Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Szabó Géza: Az umamezős kultúra fémművessége a régészeti kísérletek tükrében
tárgyainak vizsgálata során azonban Szónoky M. egy sajátos, a Kárpát-medencében idegen, megégve szürkésszínű homokkőre hívta fel a figyelmet. Hasonló krétakori homokkő Európában csak három helyen fordul elő: Rügen szigetén, Dániában és Angliában. A lelőhelyen több tárgy öntőformáját vésték ilyen kőbe, s olyan homokkő darab is volt, amelybe még nem véstek semmit. A nyers kőtömb azt mutatja - akár a Kárpát-medencében használatos tárgyak formája a kész önfőfoiTnákban - hogy a homokkövet tömbökben szállították ide, s itt dolgozták fel. A teiületünkön talált északi eredetű bronztárgyak tanúsága szerint a három számításba jöhető terület közül valamelyik dániai bányából. Ez a nyersanyagellátás kérdése mellett ismét felveti a távolsági kereskedelem, és a ma már nem is kárpát-medencei, hanem európai méretű munkamegosztás fontosságát. Hiszen itt már egyértelműen nem néliány ember élvezeti és luxuscikkeinek távolsági kereskedelméről, hanem speciális ipari nyersanyagok európai szinten jól megszervezett kereskedelméről van szó. 32 Az északi területek felé mutat egyébként az emhtett lelőhelyen - Magyarországon eddig egyedül előkerült ún. kannelúrakő is. Az első pillantásra egyszerű kerek őrlőkőnek tűnő tárgy alsó és felső fele enyhén homorú, oldalán pedig egy bemélyedés fut körbe, a kannelúra, amelyről nevét is kapta. A szakirodalomban gyakran érczúzó kalapácsnak határozzák meg, ez azonban kizárt, mert ahol előfordul, ott többnyire a közelben érclelőhely és kohászati központ sincs - mint például Bölcske esetében. Elterjedési területe (4. ábra) az északi bronzkor 34 és a Zürichi tó környéke, továbbá 1 -1 darab ismert a magyarországi Bölcskéről és a horvátországi Kalnikról. A kannelúrakövek elterjedési területén igen jelentős az öntéssel előállított tárgyak száma, s így feltételezhető, hogy inkább az öntésnél használhatták ezt a speciális eszközt - talán éppen a homokfoimák bedöngöléséhez. Az elmondott rövid áttekintés alapján felmerül a kérdés, hogy egy olyan lelőhelyet, mint például Bölcske-Sziget, a Káipát-medence késő bronzkori fémművesség suuktúrájában hol lehet ellielyezni. A terepbejárásokon megfigyelt legalább 5-6 jól elkülönülő műhely, a viszonylag sok öntőforma-töredék (56. ábra), a távolsági kereskedelemből beszerzett nyersanyagok, a messzi területek felé kapcsolatot mutató kannelúrakő alapján első pillantásra kitüntetett szerepre gondolliatunk. Azonban a környékbeli szétszórt, kis urnamezős lelőhelyek, továbbá az, hogy a műhelyek valószínűleg időben elnyújtva követték egymást, gondosabb mérlegelésre intenek bennünket. A topográfiai viszonyokat és a régészeti adatokat összevetve a késő bronzkori fémművesség szélső szintjei közötti átmenetet jelentő Bölcske-Sziget lelőhely az öntőformák gyakori előfordulása, a távolsági kereskedelemben beszeizett speciális homokkő- forrnák, valamint a kor csúcstechnikáját jelentő széltorlasztásos kohó ellenére sem tekinthető nagy ipari központnak, mindössze a környező néliány umamezős falu lakosságát látliatta el a rriindennapi élet során használt tárgyakkal. A nagy és jól ismert kárpát-medencei fémműves központok mellett a kisebb műhelyek - amilyen például a góri vagy a bölcskei - összességében az umamezős kultúra termelőeszközeinek jelentős részét állították elő, s így gazdasági szerepük megliatározó volt az adott időszakban. Szónoky Miklós kollegális segítséget ezúton is köszönöm. A továbbaikban együtt tervezzük az öntőformák nycrsanyagvizsgáíatai eredményeinek közreadását. 32 Tylecote 1987. 18-22. 33 Indreko, R.: Steingeräte mit Rille. Stockholm, 1956. 9-11. 34 Indreko 1956. 9-11. Abb. 12. Horst, F.: Die Jungbronzezeitliche Kannelurastein des mitteleuropäischen Raums - Werkzeuge fur die Bronzeverarbeitung? Helvetia Archaeologica 17 (1986) Heft 67.; Majnartc-Pandzlc N.: Ljevaonica broncanih predmeta na Kalniku kod Krizcvaca. Opusc Arh 16 (1992) 57-63.; Vrdoljak, S.: Nalazi kalupa s lokaliteta Kalnik-Igrisce kao primjer metalurske djelatnosti kasnog broncanog doba u Sjeverozapadnoj Hrvatskoj. Opusc Arh 16 (1992) 75-87. Don Kefbubarrcn/Ingot melting form. IRAMTO 7 (1990) 12.; Don G.: A tudományok együttműködése a góri feltáráson (Interdisciplinary collaboration of sciences at the Gór excavations). IRAMTO 9 (1991) 12.; Don G^ A településszerkezet és a fémművesség kapcsolatáról az Északnyugat-Dunántúl későbronzkorában. In.: A Dunántúl településtörténete DC. (Szerk.: Solymosi L. - Somfai B.) Veszprém, 1992. 9-13.; Don G. - Biró K.: A góri régészeti feltárás későbronzkori öntőformáiról (On the Late Bronze Age casts of the Gór archaeological excavations). IRAMTO 9 (1991) 12-14.; Don G.: Keftiubarrcn ingot from an Um-Gravc Culture settlement at Gór-Kápolnadomb (C. Vas). AAH 44(1992) 239-259.; Biró Lithic implements of Gór, NW Hungary, evidence of stone casting moulds production: preliminary results. ASMOS1A 3 (1995) 51-56.
