Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Szabó Géza: Az umamezős kultúra fémművessége a régészeti kísérletek tükrében
bokaperecek, tűk, fibulák stb , de nyilván az egyszerűbb öntvények helyi elkészítését és javítását is. Magának a bronz nyersanyagnak az előállítása azonban - már csak az ércek hiánya miatt is - messze meghaladta volna a kisebb települések lehetőségeit. A kereskedelem által hozzájuk eljuttatott ingótok révén azonban - amelyek anyaguknál fogva jelentős értéket képviseltek, s így akár pénzhelyettesítő eszközként is szolgálhattak - bekapcsolódhattak egy kárpát-medencei méreti" munkamegosztásba. A karikák speciális technológiai ismereteket követelő díszítésével nem a tárgy értékét, tömegét, esetleg csereértékét akarták jelölni. A jellegzetes díszítés - és az ezzel járó technológiai ismeretek alkalmasak voltak arra, hogy megkülönböztessék egymástól a különböző kohászati központok termékeit A tiszaszenürnrei leletegyüttesben talált díszített bronzkarikák és párhuzamaik, amelyek elsősorban jellegzetes megjelenésű ingótoknak tekinthetők, a hasonló rendeltetésű, eltérő formájú darabokkal együtt - mint például a nyitott végű, vastag, öntött karikák, gyakran öntési sorjával vagy az öntőcsap maradványaival (pl.: Pacin , Rétközberencs , stb.) - egyben az őskori bronz nyersanyag-kereskedelem piackörzeteinek feltárására is alkalmas tárgytípusok lehetnek. Nyersanyagtartalmuk miatt az adott időszakban a karikák jelentős értéket képviseltek. Mint azt a kincsleletekben található, gondosan összegyűjtött apró bronztöredékek is bizonyítják, a bronz nyersanyag rendkívüli jelentősége miatt a töredékek komoly értéket jelentettek, s mint értékmérők a cserét, a kereskedelmet megkönnyítő eszközökként is funkci onálliattak. A karika alakú nyersanyagok anyaguk, formájuk, meghatározott egységenként változó tömegük 24 és széleskörű elterjedésük révén különösen alkalmasak voltak az általános egyenérték szerepét tartósan betöltő ám szerepére, az őskori pénz funkciójának ellátására. A bronzkarikák ezt a szerepet az elsődleges, nyersanyagforrás funkción túl kiválóan ellátták. A spirálisan körbefutó vonalköteggel díszített, speciális technikai, technológiai ismereteket követelő, alapvetően és nagymennyiségben a dunántúli területekre jellemző két töredéknek a tiszaszentirnrei leletegyüttesben a Kárpát-medencében általánosan elterjedt rombusz keresztmetszetű bronzkarikák melletti felbukkanása jelzi c sajátos tárgy pénzként való mozgását is. 25 Csak nyersanyag funkciójával ugyanis nem magyarázható az ilyen jellegzetes megjelenésű, s ezért jól követhető ingot felbukkanása távolabbi területeken is, pl. a Tisza mellett. E területen ugyanis a nyersanyagellátást alapvetően a közelben - akár északabbra, akár keletebbre - lévő fémművesközpontok biztosították. Mindezek arra utalnak, hogy a távoli területeken felbukkanó dunántúh eredetű töredékek a karikák pénz funkciójából következő mozgására, a késő bronzkori pénzforgalomra és a fejlett kereskedelemre, a jól szervezett bronz nyersanyagellátásra is rávilágítanak. A legutolsó kis falusi műhelyig áramoltatott bronz nyersanyag a helyben lakó kovács vagy a vándor kézműves kezén alakult át a kívánt tárggyá. Nyilvánvaló, hogy mindkét esetben más és más eszköz- és mintakészletre, vagy például eltérő típusú olvasztó kohóra volt szükség. A vándor kézműves esetében az egyik fő szempont a felszerelés szállíthatósága volt - feltehetően részben ez indokolja a gyakran használt famintákat is, amelyek azonban már az öntéshez használt formázó anyagot is meghatározták - az csak homok vagy agyag lehetett. Az öntéshez is egyszerű, rövid idő alatt elkészíthető, kb. 40 cm átmérőjű gödörszerű kis kohót használtak. Mint az Európa-szerte végzett kísérletek mutatják, ebben az esetben a tűz szításához két egyszerű bőrtömlőt használtak fújtatóként. Ezekből a kohókból a régészeti ásatásokon legfeljebb csak a kis kerek, erősebben átégett falú gödrök vagy a kb. 10 cm hosszú fujtatócsövek kerülnek elő. Az elmúlt évben Bölcske-Sziget lelőhelyen feltárt öntőműhelyek jól jelzik, hogy az állandó műhelyben dolgozó öntőmestemek már megérte némileg nagyobb munkával, de termelékenyebb kohót építenie, és többször használható kőformákat faragnia. A bölcskei leletanyagban az öntésre utaló salakdarabok és egyéb leletek mellett rendkívül erősen átégett paticsdarabok és egy rostély töredékei voltak. A rostélyt kb. Szabó 1993 Fémmegmunkálási nyomok a... 194-196. 22 B. Hellebrandt M.: A pácini ÍV. bronzlelet. ComArcHung 1989. 99. 23 Mozsolics A.: Bronzefunde aus Ungarn. Budapest, 1985. 194.T.1-11. 24 Mozsolics A.: Der Bronzefund von Ópályi. AAH 15 (1963) 68-69. 2Î Szabó 1995 Adatok a.... 49-56. 26 Hampel 1886-1896. III. 197.; Szabó 1993 Fémmegmunkálási nyomok a... 193. 27 Lázár 1943. 283., VII. T. 69-74.; Tylecote, R. F.: The early history of metallurgy in Europe. London - New York, 1987. fig. 4.9.
