Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Szabó Géza: Az umamezős kultúra fémművessége a régészeti kísérletek tükrében

minőségű fémeket állítottak elő. (A képet továbbszínezi, hogy az érctelep kibányászásával párhuzamosan az érc alkotóelemei is változnak.) Szegedy E. a késő bronzkori tárgyak fémteclinológiai vizsgálata alapján lehetőséget lát az egykori fémkoliászati központok, és azok kereskedelmi karcolatainak körülhatárolására is. Azonban újabban Cajlik Z. helyszíni kutatásai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában nincsenek tényleges adatok a határainkon belüli késő bronzkori lelőhelyeken folyó ércfeldolgozásra. A szakirodalomban talán legismertebb velemi fémműves központ esetében például többszöri kutatás ellenérc sem került elő kohászati tevékenységre utaló lelet vagy jelenség. Pedig a legtöbb esetben az érclelőhelyek környékén a meddőhányók még évezredek múlva is szembetűnnek a felszínen. A látszólagos ellentmondás oka valószínűleg az lehet, hogy a korábbi irodalmi adatok nem niinden esetben tesznek különbséget az ércet feldolgozó kohászati központok és a kész- vagy félkész bronz nyei"sanyagfonriákat feldolgozó fémműves központok között. Hasonló a helyzet a többi nagy kárpát-medencei fémműves központ esetében is: környékükön szintén hiányoznak az ércfeldolgozás bizonyítékai, a meddőhányók.

12 Ebből következően hazánkban az ércbányák területi elhelyezkedéséből, valamint a munka természetéből fakadóan is eleve elkülönülnek az érclelőhelyekhez kötött kohászati központok és a bronz ipari méretű további feldolgozását végző, a településszerkezethez hasonlóan különböző szintű fémműves központok. így a Kárpát-medencében kialakuló rendkívül gazdag késő bronzkori fémművességet nyersanyaggal az érclelőhelyek elhelyezkedése miatt kizárólag csak a peremterületeken található bányák láthatják el. Ez a jelenség Európában nem egyedülálló, hiszen az újraolvasztott tárgyak kivételével az északi bronzkor területén virágzó fémművesség is kizárólag importált alapanyaggal dolgozik. A legegyszerűbb cipó, nyelv, rúd stb. nyersanyagformákon túl a hazai leletegyüttesekben a speciális alakú és rendeltetésű darabok is megtalálhatók.

14 Legutóbb egy karika alakú, sajátos díszítésű és megjelenésű, rendeltetése szerint több funkciós formára figyeltünk fel.

15 későbronzkorban. Budapest, 1988.; Kemenczel T.: A Tatabánya-bánhidai bronzlelet. ArchÉrt 110 (1983) 61-67.; Kemenczel T.: Die Spätbronzezeit Nordostungams. Budapest, 1984. Pásztor G. - Szepessy A. - Kékesel T.: Színesfémek metallurgiája. Budapest, 1990. 10-11. 9 Szegedy 1963/1.40. CzaJUk Z. - Molnár F. - Sólymos G. K.: Angaben zu der spätbronzezeitlichen Metallrohmaterialversorgung am Velem/St.-Veit-Berg, Westungam. ArchÖst 6/2 (1995) 30-35.; CzaJUk Z.: Exploration geoarchéologique du Mont Szent Vid. AAH 45 (1993) 317-347. Ezúton is szeretném megköszönni a szerző munkámhoz j t nyújtott segítségét, szóbeli adatait. Helmut, O. - Wilhelm, W.: Handbuch der Altesten vorgeschichtlichen Metallurgie in Mitteleuropa. Leipzig, 1952.; Helmut, O.: Uber die Auswertung der Metallanalysen in Band 1 und 2 der „Studien zu den Anfängen der Metallurgie." /SAM/ APA 4/1973. 1-9.; Zschokke, K. - Preuschen, E.: Das urzeitliche Bergbaugebiet von Mühlbach-Bischofen, Salzburg. MUÖ 6 (1932).; PlttlonL R.: Urzeitlicher Bergbau auf Kupfererz. Wien, 1957. AAu Beiheft 1.; Elbner, C: Kupfererzbergbau in Österreichs Alpen. In.: Südosteuropa zwischen 1600 und 1000 v. Chr. Band 1. (Szerk.: Hansel, B.) Berlin, 1982. 399-408.; Elbner, C: Zum Beginn experiraentalarchäologischer Untersuchungen einer bronzezeitlichen Kupferverhüttungsanlage in Mühlbach, Salzburg. AAu 77 (1993) 31-38. Pásztor G. feltevése szerint bánya és kohómű dolgozhatott Velemben. Pásztor - Szepessy - Kékesel: 1990. 10. Nézete általánosan elfogadott a régészeti szakirodalomban is (pl. Mlske 1929. 81-94.) bár a magneto m étere s kutatások eddig nem mutatták ki kohó jelenlétét a lelőhelyen. (Vastagh G.: Magyarország kohászati emlékei. Kohászati Lapok 1962/5. 233.) Brondsted a rúdalakú nyersanyagok kapcsán feltételezi, hogy az alapanyag helybeli hiánya miatt az északi bronzkor emberei ilyen formában szerezték be a fémet - a szoros kapcsolatok tanúsága szerint a Kárpátmedence területéről is. Brondsted, J.: Bronzezeit in Danemark. In: Nordische Vorzeit II. Neumünster, 1962. 99-100. 14 Hampel 1886-1896. További részletes irodalom található: Mozsolics 1984. 20-72.; Fekete M.: Adatok a koravaskori ötvösök és kereskedők tevékenységéhez. ArchÉrt 112 (1985) 68-91.; Maráz B.: Az őskori bronzművesség virágkora a Dél-Dunántúlon. Baranya 1989/1-2. 7-25. Szabó G.: A késő bronzkori karikaleletck készítésének és felhasználásának problémái két újabb bronzlelet alapján. (The manufacture and usage of Late Bronze Age rings: two new ring hoards.) Mozsolics emlékkönyv, Budapest (Megjelenés alatt)