Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

A kőnyersanyagok többségének származási helye a tágan értelmezett Bakony. A mészkövet, a bazaltot és bazalttufát (Ság-hegyről ill. a Somlóról) és a homokkövet is e körűihatárolt területen belülről szerezhették be. A kovák közül csupán a mecseki, valamint a palák egy része (pl. felsőcsatán) utal távolabbi beszerzési helyre, esetleg kapcsolatra. A 2 db szerpentin is az Alpok irányába mutat. Az utóbbiak esetében nem zárható ki - igaz nem is igazolható - a közvetítő kereskedelem. A kövek nyersanyaga tehát egy zárt, viszonylag szűk területen mozgó, vagy azon (Bakony és környékén) beMl kapcsolatokkal, lehetőségekkel rendelkező lakosságot sejtet. A mecseki és felsőcsatári nyersanyagelőfordulás meglehetősen esetleges, véletlenszerűséget is jelenthet. 4.1.2. A kőeszközök 4.1.2.1. Buzogány Töredékes, szürke homokkőből készült, fórt nyéllyukkal. M = 5,5 cm, Isz. 91.48.7. (XVI. t. 2.). A „K" szelvény I/a-b padlója közötti oraladékrétegből (21. ábra, -200/205 cm), a kistelep legkorábbi periódusából. 4.1.2.2. Véső 17 Ép, szürke, bazaltból csiszolt M = 6,5 cm, Isz. 90.1.27. (XVI. L 3.). Az „A" szelvény omladékrétegéből, 165190 cm-es mélységből (15. ábra) származik. Ez a kistelep I. periódusa vége. 2J Ép, zöldes színű szerpentinből csiszolva. M = 3 cm, Isz. 94.1.1. (XVI. t 4.). A „D" szelvény omladékrétegéből, 65/84-100 cm-es mélységből (18. ábra) került elő, amely a kistelep II. periódusát jelenti. 4.1.2.3. Ek Ép, vörös kovakavicsból csiszolt M = 3,5 cm, Isz. 91.55.1. (XVI. t 5.). Az „A" szelvény északi részéről 90-115 cm-es mélységből (15. ábra) származik, ami a kistelep II. periódusát jelenti.