Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

(83,29%) töredék tartozik. Ezek közül 394 db keriilt feltárásra a sírokból. A másodikba 1.784 db (16,71%) sorolható, amelyekből 112 db származik temetkezésből. A kistelep és temető kerámiája ilyen nézőpontból nem hasonlítható össze, hiszen a cseréptöredékek mennyisége nem arányos. Eddigi megfigyeléseinket a későbbiekben csak úgy pontosíthatjuk, illetve adhatunk esetleg választ a most nyitva hagyott kérdésekre, ha kísérleti régészeti edényégetéseket folytatunk. A telep- és a sírkerámiát összevetve az alábbiakat állapithatjuk meg; l.t a sírkerámiát általában alig és alacsony hőfokon égették ki, ezért rossz megtartású, 2.1 rendkívül puritán, szinte díszítetlen. Minimális (2 db) a besímított dísz (II/2. és D74. halom), egy töredék ismert, amelyen a lencse és a karcolt díszt kombinálták (II/2. halom, lsz. 86.68.1.), továbbá két karcolt díszes töredék (3. halom 1- sír: 85.6.4,8., 2. halom: 86.68.16.3.) került még elő temetkezés mellékleteként. 3.1 A fényzést sem tekinthetjük a sírkerámiára elsődlegesen jellemzőnek. Mindezeket a tényeket összefoglalva kijelenthetjük, hogy Németbányán a sírkerámia kivitelezésére az „igénytelenség", másként a fazekas idővel való takarékoskodása jellemző. 33. Adatok a fémművességhez 3.3.1. Az előkerült, ebbe a csoportba tartozó, nem túl nagy számú (17 db, épen fennmaradt 15 db) tárgy a kisteletek körébe sorolható. Miután már publikáltak, csak a legszükségesebb adatokat, valamint keltezésüket és párhuzamaikat közlöm, utóbbiak esetében kiegészítve az azóta gyűjtött párhuzamokkal. I. Temetkezésekből az alábbiak származnak: 1. II/l. HALOM 1. SÍRJÁBÓL'

61 : 1. Ùakai típusú fibula, lsz. 85.3.4. Több újabb példányról y

van tudomásunk. Az egyik a külsővati (Veszprém m.) Önkormányzat Helytörténeti Gyűjteményben található, lelőkörülményei ismeretlenek. A másik Bp HI. Ladik u.-i ásatás lakó objektumából származik. Két darabot az Ml-es autópálya építése során a kisalföldi leletmentéseken tártak fel. Ezek a 16-19. kárpátmedencei, egyúttal a 20-23. európai darabot jelentik. A fibulatípust formázó tűt Dél-Tirolból és Lombardiából (utóbbi területén hat példányt, hármat Peschieraból) ismerjük, ahol a R BD időszakra keltezik.

163 E fibula kapcsán elkészítettük az általunk előzménvnek tekintett kígyóstű (valójában fibula tűvel kombinálva) viseleti módjának egy hihetőbb rekonstrukcióját (27. ábra ). Állításunk egyszerű kísérlettel igazolható. A „tűt" lehetetlen az általa közölt rajz szerinti módon a textilbe szúrni. Valódi tű segítségével azonban, ami több sírból - így a bakonyjákóiból is, mégpedig itt a kígyófibulánra helyezve (!) - előkerült - feltűzhető! Erre tervezett OTKA programunkban került volna sor. A pályázati összeg csökkentése miatt azonban ennek gyakorlati kivitelezésétől el kellett állnunk. 161 DOM 1984. 69., 72. Iloa G.: A bronzroűvesség emlékei Külsővat és Magyargencs határában, valamint a tiszai kultúra edénye Magyargencsről. Pannicurus (Szombathely) Ser. C. No.27. (1993) 1., l.kép 3., V.Vadász Éva és Zsidi Paula még közöletlen ásatásából. Figler András temetőásatásából. Mindhárom kolléga szíves szóbeli közlését e helyütt is köszönöm. Urban, T.: Studien zur mittleren Bronzezeit in Norditalien 1-2. UnivforschPrähArch 14 (1993) 1/71., 33. ábra 33., 38. ábra, 2/589. Jankovlch 1992. II. rész 13. ábra szerinti ugyanis gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Rekonstrukciónk megjelent: Don G. - Ugfay I.: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Pápa, 1995. 57. ábra