Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
3.1.4.2. Félgömbös- és gömbszeletalakú tál 78 db töredéket soroltunk ebbe a csoportba. A tálak 3,97%-a. Mind a 70 db gömbszeletalakú táltöredék (VI. t. 2., 14.) a kistelepről származik, s annak teljes életében létező edénytípus. A félgömbös tálak (18 db) közül mindössze 1 db (II. halomsírcsoport) volt sírban. Megállapítható tehát, hogy a temetkezési kerámiának nem jellemzője. A tálak elemzéséből világos, hogy a hengeres tál csak a kistelep IL, fiatalabb időszakának jellemzője, hiszen csak a ,JD" (0-40 cm) és a ,JC" (76-98 cm) szelvényekből került elő egy-egy példány. 3.1.5. Bögre/korsó 1.851 db bögre és 199 db korsótöredék (2.050 db) tartozik ide. Az összes edények 20,16%-a. Ugyanaz az edénytípus, csupán méretbeli különbséget (nagyobb) jelöl a korsó. 199 db töredéket soroltunk a korsók közé. Ebből 4 db a II. halomsírcsoportból a többi a kistelepről származik. A bögrék töredékeit az adatbázis felvételekor tíz alcsoportba soroltuk, de ezek közül a hangsúlyozottés az éles hasvonalú azonos. Jellegtelen, közelebbről nem besorolható bögre, összesen 1.300 db. Ezek megoszlása: 1.236 db a kistelepről, 47 db a II. és 17 db a HJ. halomsírcsoportból. Vizsgáltuk ezen edénytípus és a fülmegoldás összefüggését. A település korai (I.) periódusából a kiválasztott mintában (111 db) 4 db rendelkezett szalagfüllel, 3 db háromszögletes átmetszetű füllel. A U. periódus korábbi fázisa mintájában (65 db) 4 db-on volt szalagfül, és 4 db-on háromszögletes átmetszetű fül. A II. periódus fiatalabb fázisa mintájában (183 db) 6 db szalagfüllel és 6 db háromszögletes átmetszetű füllel rendelkező példányt találtunk. Minden bizonytalansági tényező ellenére (kiválasztott mintavételi hely, megmaradt töredék) úgy gondoljuk, ilyen szempontból figyelemre méltó változás nem történt. 3.1.5.1. Bögre, gömböstestű A 318 db-ból 314 db a kistelepről, 3 db a II. és 1 db a III. halomsírcsoportból került begyűjtésre. Az összes bögre/korsó 15,51%-a (pl. VU. t. 4., VIII. t. 4.). 3.1.5.2. Bögre, nyomott gömböstestű A 66 db-ból 64 db a kistelepről és 2 db a II. halomsírcsoportból származik. Az összes bögre/korsó 3,21 %-a (pl. VTI. t. 9., VfH. t. L, 3.). Jó párhuzamai ismertek a németbányai D71. halom 1. sírjából , a jánosházi 3. sírból és a bakonyjákói Hl. halom 9., VI. halom 2., valamint 4. sírjából, valamint a Hárskút-Rák-tanyai anyagból. 100 3.1.5.3. Bögre, nyújtott testű Mindösszesen 2 db töredék. Mindkettő a kistelep „D" szelvényéből -200 cm-ről származik, vagyis csak a korai (I.) periódus jellemzője. 3.1.5.4. Bögre, harangalakú (VII. t. 7.) Mindösszesen 1 db töredék. A „K" szelvény H/c padlótöredékc alatti omladékrétegből 128-138 cm mélységből, a kistelep fiatalabb (II.) periódusa korai fázisából származik. 3.1.5.5. Bögre, fordított csonkakúpos Mindösszesen 1 db töredék, amelyen kannelurázott szalagfül található (VIJI. t. 11.). A „K" szelvény „a" gödréből, a kistelep fiatalabb (II.) periódusából származik. Nem gyakori típus másutt sem. A jánosházi 1. sírból háromszögletes átmetszetű füllel, a bakonyjákói Hl. halom 12. sírjából arányaiban eltérő formában került elő. 101 3.1.5.6. Bögre, éles/hangsúlyozott hasvonalú Mind a 64 db ide sorolt példány a kistelepen került elő (pl. VH. t. 12., LX. t. 1., 13.), a sírkerámiának tehát nem jellemzője. Az összes bögre/korsó 3,12%-a. A vizsgált mintát 58 db jelenti. Ezekből 18 db az I. periódusból, 14 db a H. periódus fiatalabb fázisából származik. E minimális változás csak azt a következtetést engedi meg, hogy az edénytípus a település egész Don 1984. 7.ábra2. Jankovlch 1992.1. rész 37. ábra 1-2., II. rész 40. ábra 3., 62. ábra 9., 63. ábra 7., Kemenczel 1989. 10. ábra B/2. Jankovlch 1992.1. rész 36. ábra 10., II. rész 46. ábra 4.
