Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában
Elkülönített tüzclőtérrel (rostély) rendelkező, foldbeásott, zárt, edényégetésre is alkalmas kemencéket ezideig csak a kelta kortól kezdődően figyeltek meg a Kárpát-medencében. Rostélytöredékeink azonban ilyen célra alkalmatlanok, túl vékonyak. A rostélyos, hordozható házi tűzhelyt azonban már a neolitikum óta, így a bronzkor népei is ismerték. Ugyanehhez a tárgykörhöz sorolható még két parázsborító (XVTL t. 5.) töredéke. A házi „szentély" tartozékai lehettek a „tűzikutyák'Vholdidolok. Három ilyen töredéket találtunk, mindegyik a Nagy L. szerinti Bl típusba sorolható, amelyeket ő az urnamezős kor elejére keltezett. 89 Egy a település korai (I.) periódusából („K" szelvény I/b. padló felett - 21. ábra, 91.49.10. - szürke színű), kettő pedig a legutolsó időszakból („B" szelvény keleti része 10-30 cm /16. ábra/, illetve a „C" szelvény északi részéről 0-30 cm mélységből /17. ábra/ - lsz. 90.1.510. vörösbarna, 91.1.137. - szürke színű) került elő. A kultusztárgy használata tehát valószínűleg töretlen volt a település létezésének teljes időszakában. Szintén a kultusztárgyak közé sorolható az az askos (kívül-belül vörösbarna lsz. 91.32.139.), amelynek töredéke „E" szelvény nyugati részéről faszenes rétegből 70-85 cm-ről került elő (XII. t. 3.). Az urnamezős kultúrába keltezett példányokról tudunk pl. Baranya megyéből és BécsWösendorfból. 90 Középső bronzkori előzményeit, de későbbi divatját is jól ismerjük. 3. A TEMETŐ ÉS KISTELEP KÉZMŰVESSÉGÉRŐL 3.1. A sír- és telepkerámia keltezése 3.1.1. Urnaszerű edények 4.499 db edénytöredéket soroltunk ebbe a csoportba. Ez az összes edény 44,25%-a. Öt alcsoportra bontva: 1. gömböstestű urna (3.282 db a kistelepről, pl. H. t. 3., 11., HI. t. 1.), 2. nagyméretű tárolóedény (1.110 db csak a kistelepről), 3. kettőskónikus testű uma (15 db csak a kistelepről), 4. félgömbös uma (5 db csak a kistelepről), 5. éles hasvonalú uma (3 db csak a kistelepről). Az edénytípus 2,08%-a származik a temetkezésekből, úgymint: 27 db a n., 67 db a Dl. halomsírcsoportból. A sírokba csak gömböstestű urnák kerültek. Itt kell megjegyeznem, hogy az edénytípusok statisztikus-PC-s elemzésénél, amikor azokat kronológiai összefüggésben (I. avagy H. peiiódushoz tartozó) vizsgáltam - néhány esettől eltekintve -, csak a legpontosabb rétegtani helyzetből származókkal foglalkoztam. Ezért eltekintettem a „G" szelvény teljes adatsorától, a ,3" szelvény eróziónak kitett nyugati részétől, a „C" szelvény déli részétől, valamint az ,3" és „M" szelvény humusz alatti szintjétől. így vizsgálódásaim - esetenként - a teljes kerámia anyag 25-50 avagy 100%-át reprezentálják. Az urnák elemzéséből világossá vált, hogy a félgömbös típus (5 db - valószínűleg egy edény) csak a „C" szelvény egyetlen helyén, a humuszrétegből (-20-35 cm) került elő. Vízszintesen kannelúrázott és rücskös, valamint sima felületű töredékekről van szó. (Lsz. 91.2.91-95., XI. t. 3.) A telep legfiatalabb időszakára keltezhető, helyben előzmény nélküli edény. Elképzelhető, hogy egy csoportba tartoznak az alábbi töredékek, csak a mi szétválasztásunk miatt beszélünk két csoportról. A kettőskónikus urnát 15 db töredék reprezentálja. A legkorábbi 87 Parádl N.: Technikai vizsgálatok népvándorláskori és Árpád-kori edényeken. (RF 12.) Budapest, 1959. 15., Pető M.: La-Tene D - koracsászárkori fazekastelep a Gellérthegytől délre elterülő síkságon. In. Iparrégészet Égetők emencék. Veszprém, 1981. 33-36.; B. Bonis E.: A pannóniai rómaikori fazekaskemencék. In. ugyanott 11-18.; Rostélyos, hordozható kor vaskori tűzhely a soproni Burgstallról ld. Patek E.: A hallstatt kultúra sopron környéki csoportja. ArchÉrt 103 (1976) 4. kép 3. Nagy L.: A tűzikutya és holdidol kérdése magyarországi leletek alapján. VMMK 14 (1979) 19-73. különösen 62-68. 89 Nagy 1979. 61., 18. t 90 Patek 1968. 101. t. 1-2., Plttionl 1954. 432., 436. és 304. ábra 91 ..... Kovács T.: Eine bronzezeitliche Rarität: Askos mit menschlichen Gesicht von Tiszafüred und Seine südöstlichen Beziehungen. FolArch 41 (1990) 9-27., Kovács T.: Menchen- und Ticrdarstellungen an der bronzezeitlichen Siedlung von Füzesabony-Öregdomb. Agria 25-26 (1991) 31-51., Kossack, G.: Studien zum Symbolgut der Urnenfelder-und Hallstattzeit Mitteleuropas. Berlin, 1954. 50-53.
