Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

Általánosságban mcgáó, hogy a legvastagabb omladékrétegeket, amelyeket döngölt sárga padlók választanak el egymástól az „A" és >»K" szelvények területén (15., 21. ábra), illetve a köztük lévő tanufal elbontásánál figyeltünk meg. Itt volt a kistelep mindenkori közepe, központi építményének területe, itt sűrűsödtek a leletek, köztük az állatcsontok is. Erről a részről a fő égtájak irányába - kifelé - haladva csak padlótöredékeket mdtunk megfigyelni (pl. a „G" szelvény „a" gödre melleti padkán 10 cm-es vastagságban háromszor megújítva és az „M" szelvény mai humusza alatt - 20., 22. ábra). A padlók vízszintes metszetben legtöbbször követhetetlenek voltak. Eltűntek, felszívódtak, töredezettek voltak, határozottan csak kivételes esetekben különültek el. Az omladékréteg (omladékrétegek) alatt rögtön az érintetlen őstalaj (sárgásszürke és/vagy sárga agyag) jelentkezett. Másként, mintha a későbbiekben intenzívebben csak a megkutatott középső területen építettek volna sározott padlójú lakóépületeket az elegyengetett, korábbi omladékon. Bár ez a jelenség az erőteljes erózióval is magyarázható. A „K" szelvény nyugati, északi és déli függőleges metszetén (21. ábra) az alábbiak figyelhetők meg; a legkorábbi építmény padlóját (I. periódus) két-három alkalommal újították meg („A" és „K" szelvényekben 245 és 180/190 cm között). Mindegyik felett - az utolsónál a legvastagabb omladékréteg volt. A legkorábbi, I/a. padlóhoz tarozik a „K" szelvény „b" gödre és a „D" szelvény „a-b-c" gödörkomplexuma. Az I/b. padlóhoz a „K" szelvény „a" gödre (kettősgödör), amelyet az I/c padló készítésekor részben betöltöttek. Az I/c-d. padlóhoz a „P" szelvény „b" gödre, valamint a „G" szelvény gödrei. Az I. periódusban állt (24. ábra) az „A"> *>K", „D" és „P" szelvények 5 (10) x 4 m-es cölöpszerkezetes, „paticsfalú" építménye, valamint az „A", „D" és „K" szelvények ugyancsak cölöpszerkezetes, „paticsfalú", kb. 3,5 x 7 m-es építménye. Valószínűleg inkább az utóbbihoz tartozott (hosszabb tengelye tájolása megegyezik a házéval) a „G/2" jelű négyszögletes ,/nunkagödör". Mindegyik - most említett - építményt lakóépületnek tartjuk. („A,K,D,P"/1. ház és „A,D,K"/2. ház.) A két ház nem egyidőben állt, ahogy azt átfedésük és eltérő tájolásuk is bizonyítja. Időbeli sorrendjük azonban azért nem dönthető el, mert bár cölöplyukaikat ugyan sikerült az őstalajban megfigyelnünk, de a hozzájuk tartozó padlókat csak bizonytalanul. Valószínűleg az „A,K,D,P"/1. ház délnyugati helyiségének járószintjét deszkázták , vagy a ház tengelyével azonos irányú tetőgerendájának (deszkázott padlásának?) részletét tártuk fel a K23-as cölöplyik mellett (15. ábra). A „C" szelvény cölöplyukai nagy valószínűséggel egy az „A,K,D,P'7l. házzal egyidőben álló, vele azonos tájolású (,,C"/3.) házra (melléképületre) utalhatnak. A kistelep még az I. periódusban kiterjedt a ,3"> „E", „G", és „M" szelvények területére is. Ezek területén azonban értelmezhető építményeket nem találtunk. Szondáink azoknak csak kis részét érintették (16., 19-20., 22., 24. ábra). Az egyetlen bizonytalan ilyen adatként a ,3" szelvény cölöpsora (,3"/4. ház/melléképület?) értékelhető, amelynek iránya azonos a „C"/3. ház/melléképület (?) tengelyével. A ,3" szelvény padlóján (16. ábra), a cölöpsortól délkeletre négy csoportban edénytöredékeket tártunk fel. Valószínűleg ekkor mélyítették az ,3" szelvény „b" gödrét (19. ábra). Az „(A,K) D,P"/1. ház (24. ábra) Favázas (cölöplyukas), vesszőfonatos sározott/paticsfalú, ágas-szelemenes tetőszerkezetű, feltételezhetően sározott padlójú, északkeleti oldalán bejárattal, előtérrel (szélfogó?) rendelkezett. Amennyiben az „A-K" szelvényekbeli rész is ehhez tartozott, akkor kéthelyiséges lakóépület volt. Ebben az esetben hossza 10, e nélkül 5 m, szélessége 4 m. Hossztengelyének tájolása északkeletdélnyugat. A kistelep I. periódusa legkorábbi (1/1.) építményének tartjuk. Hasonló jelenséget már a kora bronzko.i nagyrévi kultúrában is megfigyeltek. Ld. erről Csányi M. Stanczlk I.: Tiszaug-Kéménytető. In.: Dombokká vált évszázadok (Szerk. Raczky P.) Budapest-Szolnok, 1991-1992. 36., A megoldást a középső bronzkori hatvani kultúra is alkalmazta, ahogy erre a Tiszafuredásotthalmi ásatás is adatot szolgáltatott ld. Kovács T.: Tiszafured-Ásotthalom. In. ugyanott 45., Hosszában elhelyezett deszkaburkolata volt a Törökszentmiklós-terehalmi hatvani kultúrás háznak is. Ld. Stanczlk I.: Törökszentmiklós-Terehalom. In. ugyanott 47., Szintén deszkapadlós volt a Túrkeve-terehalmi koszideri időszak egyik háza. Ld. Tárnoki J. - Csányi ML: Túrkeve-Terehalóm. In. ugyanott 52.