Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

A Jelentősebb leletek leírása: 1./ Bögrék töredékei. Kívül-belül fekete és szürke, fv = 0,3-0,6 cm. Lsz. 88.26.5-6., 17., 30. 27 Tálak (köztük egyenes fenék) és mély tálak kívül szürke, belül vörösbarna és kívül-belül vörösbarna töredékei. Fv = 0,6 cm. Lsz. 88.26.1., 88.26.16.2., 88.26.11., 13. 3./ Tál, kívül-beKil szürke. Fenék átm. = 6,8 cm, fv = 0,6 cm. Lsz. 88.26.19. 47 Profillalt tálak kívül-belül vörösbarna ill. fekete töredékei. Az egyik fenék egyenes, átm. = 7,8 cm. Fv = 0,6 cm. A fogóbütykön egy vízszintes lyuk. Lsz. 88.27.6. (XIII. L 1.), 86.27.35. 57 Egyenesen álló és kihajló peremű kívül-belül vörösbarna urnafazekak/fazékurnák peremtöredékei. Fv = 0,6 cm. Lsz. 88.26.3. 67 Urnafazék/fazékurna (?) kihajló pereme szalagfullel. Kívül-belül vörösbarna. Fv = 0,6-0,7 cm. Lsz. 88.27.7. 77 Gömbös testű urna benyomkodott, lécdíszes töredéke az egyetlen „díszített" darab a halom anyagában. Kívül vörösbarna, belül fekete. Fv = 1,2 cm. Lsz. 88.26.22. 87 Gömbös testű urna bográcsszerűen elvágott peremmel. Kívül-belül fekete. Fv - 1,1 cm. Lsz. 88.28.2. 97 Csiszolókő sárgás homokkőből (?). Méretei: 6 x 4 cm. Lsz. Lsz. 88.26. 8. A halom északnyugati negyedében az „a" (lsz. 88.29.1.), „b" (88.29.2.1.-4.), „c" (88. 29.3.-5.), délkeleti negyedében a „c" (88.27.22.1.-3.), „d" (88.27.28.-30.), „Ml" (88. 27.32.-32.5.) és „M2" pontokról (88.27.33.-37.) és környékükről gyűjtöttünk nagyon töredékes és jellegtelen cserépanyagot. Ugyanebben az évben a 3. halom (relatív magassága = 0,4 m, átmérője = 8,8 /Ny-K7 és 10,8 /ED/ m) kutatását is elvégeztük (13. ábra). A kijelölt halom egész területén helyi eredetű (numulitiszes mészkő) és görgeteg-kavics felszínt találtunk, amelyet niintha összedöngöltek volna a talajjal. A kövek között csak az északkeleti negyedben találtunk egy helyidegen kőtöredéket (porcclanit). A négy fo égtáj szerint nyitottunk kutatóárkokat, hogy tisztázzuk a kőfelület kiterjedését, amely minden irányban túlnyúlt a vélt és kijelölt halmon. Az ilyen módon tisztázott ovális kőfelölet meretei: 13,5 m (Ny-K) és 15,75 m (E-D). Az északkkeleti kutatóárokból 3 db kőszilánk (kovás mészkő „chert") is előkerült a „máglyafolt" és az eredeti kőpad találkozásánál. A nyugati irányba húzott árokból 25 cm-es mélységből 2 db cseréptöredéket gyűjtöttünk. Ezután először kézi majd gépi munkával megkezdtük, ugyancsak a fő égtájak szerint a kőfelület átvágását, hogy megismerjük a „halom" rendeltetését. A gépi munka során kiderült, hogy a márga alatt egy töredezett, a hegy bolygatatlan feszínét jelentő numulitiszes kőpad van. Erre hordták az itt, helyben kibányászott követ, ami azonban már bolygatott földel elegy. Az észak-déli gépi átvágás közben három kormos, füstszagú foltot figyeltünk meg és rögzítettünk, amelyek egy összefüggő foltként (hossza = 2 m) jelentkeztek a nyugati metszeten. Erre a mesterségesen felhordott kőkonstrukcióra került azután végül föld, amit kisméretű, lapos halomként lehetett érzékelni és felmérni. A halomból vizsgálatra alkalmas kalcinátumokat nem tudtunk gyűjteni. A leletek leírása: 17 Májszínű porcelanit. Méretei: 3,4 x 2,5 x 8 cm. Lsz. 89.21.1. 27 Sárgás színű kovás mészkő töredékei (3 db). Lsz. 89.21.3. 37 Gömbös testű urna, kívül-belül vörösbarna oldaltöredékei, fv = 1,1 cm. Lsz. 89.21.2. 2.2. Az antropológiai adatok és a leletkombináció összefüggései A II/l. halom 1-2. sírja kalcmátum csoportjai Ad.-Mat. korcsoportú férfira vallanak. Mellékletei: cakai típusú fibula, három karika, benyomkodott lécdíszes gömbös testű urna, urnafazék/fazékurna (kihajlóperemű, szalagfüles), bögre, profillalt tálka. Az antropológiai meghatározás megerősíti az eddigi adatokat, hogy ezt a fibula típust foként a férfiak viselték. 70 » 1986. évi Ásatási napló EKTM RA 1036-87. 5-7., 9., 21., 23-31.