Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Hermann István: A pápai Esterházy-kastély nagykönyvtára az 1900/1916-os leltárkönyv alapján

Miklós a család gazdagságát özvegy Mágocsy Ferencné, Dersffy Orsolya nőülvételével alapozta meg. Első felesége halála után vette feleségül Thurzó Imre nádor özvegyét, gróf Nyáry Krisztinát. így családja kezén egyesítette a hatalmas Mágocsy és Thurzó vagyonokat Személyében sem volt tehetségtelen. 1613-ban bárói, majd 1626-ban grófi rangot és Fraknó várát kapta E. Ferdinándtól. 1625-ben Magyarország nádorává választották 1624-ben Nyáry Krisztinával kötött házassága alkalmából hozományul kapta Pápa városát, a várat és az uradalmat.

2 Ettől kezdve a rövid Csáky László-féle zálogbirtoklást leszámítva az Esterházyak birtokolták a várost Meg kell említeni Esterházy Antal gróf nevét, aki Komárom vármegye főispánja és pápai várkapitány volt. Kezdetben harcolt Rákóczi ellen, majd 1704-ben csatlakozott a kurucokhoz. 1706-ban dunántúli főkapitány. 1711-ben a fejedelemhez hasonlóan ő sem volt hajlandó utólagos amnesztiakérelemre. 1721-ig Galíciában és Lengyelországban élt ekkor a fejedelemhez költözött Rodostóba.

3 A tőle elkobzott birtokokat testvére, Ferenc kapta, Pápával együtt. Esterházy Ferenc földesurasága, a Rákóczi szabadságharcot követő fellendülés éveivel együtt, Pápa török alóli felszabadulása utáni első virágkora is volt egyben. 1738. június 30-tól 1754. október 11-ig maradt fenn levelezése pápai prefektusával, Bittó Józseffel.

4 A levelezés elsősorban gazdasági vonatkozású témákat érint. (Pl. 7., 8., 18., 163., 185. számú levelek. Telepesek érkeznek Észak-Magyarországról az uradalomba 153., 154., 155.) A levelek talán legfontosabb része a várbéli építkezésekkel kapcsolatos. Tudjuk, hogy már a török háborúkból romosán került ki az épület, ez csak fokozódott a Rákóczi szabadságharc alatt Az új tulajdonosra, Ferenc tárnokmesterre várt a helyreálhtás feladata. A helyreállítási munkálatokhoz hozatott fát árvái erdeiből, fogadott fel kőfaragókat és kőműveseket, ácsokat és más iparosokat. (Fizetett ki előleget szobrok, díszek készítésére, pl. 2„ 3., 15., 18., 24., 25., 82., 115., 149., 155., 157., 189. stb.) Külön levelezés foglalkozik Maynczek Henrik bécsi származású uradalmi mérnök tevékenységével, (pl. 64., 65., 94., 96., 153., 155. stb.) Meg kell emlékezni három levélről, amelyek ha mellékesen is, de említenek könyvekkel kapcsolatos tevékenységet. 1740. augusztus 13-án Esterházy Ferenc tárnokmester levele Bittó Józsefhez: Többek között egy könyvkötőt is errűít, ami nyilván feltételezi, hogy az uradalomban keletkezett olyan iratanyag „számadáskönyvek, birtokkönyvek, leltárak stb." amelyeket érdemes volt saját mesterrel beköttetni. (21. regeszta) 1742. október 11. Ugyancsak Esterházy Ferenc levele Bittóhoz, amelyben jelzi, hogy az uradalomhoz tartozó mórichidai malom eladási árából egy nagy könyvet akar megcsináltatni. Ez a jogügylet jól kifejezi - bámilyen nagy is legyen a könyv - az ekkori árakat (52. regeszta) 1749. október 7. Esterházy Ferenc kéri Bittót, hogy a móriczhidai mappát és a várbéli, „nyilván a pápai várról van szó" nemesek invertáriumát köttesse be. (Talán a korábban már említett uradalmi könyvkötővel, 156. regeszta)

5 Bár a megmaradt levelezésben nem esik szó könyvek közvetlen vásárlásáról, ennek efienére feltehető, hogy a kastélyban voltak könyvek, sőt talán ide, Esterházy Ferenc tárnokmester földesurasága idejére tehető a kastélykönyvtár megalapozása is. A fentiek alapján a XVEI. századi könyvanyag nyugodtan köthető Ferenc tárnokmesterhez. Az 1796/99-es leltárkönyv is errdít könyveket a kastélyban, persze ebbe bele keU számítani az egri püspöki széket betöltő Esterházy Károly vásárlásait is. Esterházy Ferenc halála után a pápai uradalmat papi pályára lépett hetedszülött fiuk. Károly örökölte. Papi hivatását városunkban kezdte, mint káplán, majd a nagyszombati egyetem és a római Collegium Germanicum növendéke volt. 1759-ben szentelték váci püspökké, addig több javadalmas prépostságot betöltött. A mais álló váci székesegyház alapjait is ő rakta le. 1761-tól egri püspök lett. Hosszú élete alatt 15 plébániát alapított. Több, mint száz falusi templomot építtetett. Elkezdte az egri székesegyház építését is. Egerben később egyetemmé fejlesztendő lyceumot alapított, amelyet a kor legmodernebb taneszközeivel szerelt fel. Csillagdája ma is működőképes. A diákok képzésére hangsúlyt fektetve vetette meg a könyvtár alapjait. Az ő püspöksége alatt indult meg Magyarországon - Egerben - az orvosképzés. Több munkája nyomtatásban is megjelent

6 Élete során többször járt Pápán, de nem lakott állandóan itt. Ennek ellenére szívén viselte városa, uradalma sorsát Az apja által letelepített irgalmasoknak kórházat épített. Megépíttette a pápai Nagytemplomot

7 Szintén apja tevékenységét folytatta a kastély építése során, amelyet bontások és átalakítások után alakított a mai barokk épületté. Károly püspök tevékenysége mindenhol, ahol működött, rányomta bélyegét környezetére. És ez a bélyeg minden esetben pozitív volt! Bár az utókor - különösen az utóbbi negyven esztendőben - nem értékelte mindig tevékenységét Ma már azonban látni kell, hogy Pápa (és mondhatnám, hogy Eger és Vác) neki köszönheti barokk arculatát, igazi magyaros hagulatát.

8