Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

edénytöredékeket forgattak ki. Ezeket Kőszegi Aladár helyi lakos Győry Endrénének (Pápa, Dózsa Gy. u. 35.), ő pedig 1974-ben a múzeumnak ajándékozta.

1 1 EKM RA 922-74, lsz. 74.28.1.-74.31.1. 38/5-7. NÓRÁPI ÚTRA DŰLŐ I-J3L: O Ő, LT, Á A behozott leletanyag Sédre-dűlőiként került beleltáfozásra. így nem dönthető el, hogy a jelzett lelőhelyek melyikéről származik az ezek mindegyikén ez ideig ismeretlen jellegtelen őskori és kelta leletanyag.

1 1995. évi februári terepbejárásunk sem hozott ilyen szempontból értékelhető eredményt. 1 EKMlsz. tfskori: 74.30.1,kelta: 74.31.1, Árpád-kori: 74.28.1,74.29.1, 3. 38/8. TŐKÉRT: E3 Ró 1971 tavaszán IV. századi, kőlapokkal védett (belmérete: 58 xl60 cm), K-Ny-i tájolású csontvázas sírt dúltak szét. Mithay Sándort csak a pusztítás után értesítették a történtekről. Öntött bronz edény alsó részét, bronz lemeztöredéket és üvegtöredékeket

1 szerzett meg a múzeum számára. 1 EKM RA 913-, 914-, 917-73, lsz. 71.6.1.-5. 39. KUP 39/1. BELTERÜLET 6 + Kk Az 1837-1840-ben építeltjelenlegi r. k. templom aközépkori helyén áll. 1748-ban pápista formára, toronnyal, szentéllyel és sekrestyével rendelkező ref. templom volt, belsejében „éghi szép kép írások" voltak, faragott kövekből összerakott déli kapuja volt. 1748-ban visszavették a katolikusok számára és 1749-50-ben Esterházy Károly állíttatta helyre. Az 1779. évi vizitáció még mindig ősi állapotában találta.

1 (Koppány T.) A Fő u. 144. sz. épület garázsa szerelőaknájának ásásakor 1986 januárjában mellékletnélküli Ék-Dny-i tájolású csontvázat bolygattak meg.

2 1 Püspöki lt, Veszprém. Prot. Off. Dioec. 1837. No.472,Uo. Acta rel. Fasc. 4.No. 12, Uo. Actapar.Fasc. 5. No. 160, Uo.Á.8/12. p. 197-198. 2 EKM RA Ilon G. kiszállási jelentése 1022-86. 39/5. EGYES O U A község Pápa leié eső szélén, a ma már elvadulófélben lévő gyümölcsös telepítésekor előkerülő leletekről Varjú Dezső pápai középiskolai tanár 1973-ban értesítette Mithay Sándort. Kiszállásakor Szálai Kálmán házának telkén is cserép- és kovatöredékeket talált. Az ásatásra a következő évben került sor. Eredménye egy a dunántúli vonaldíszes kerámia korábbi időszakára és a lengyeli kultúra IE. fázisára keltezhető településrészlet feltárása. A közeÜ Nagytevel-Tevel-hegy (54/11.) tűzkövének egyik feldolgozási központja lehetett itt.

1 A lelőhelyről az utóbbi években is nagy mennyiségű, a fentiekben leírt korú leletanyagot gyűjtöttünk.

2 1 Gläser R.-Regenye J. 1989. T. Bíró K. 1989. 2 EKMlsz. 80.2.1.-3, 83.1.2. és leltározatlan. 40. KÜLSŐVAT 40/1. BELTERÜLET Ô <Ö> Á-Kk A mai r. k. templom helyén a középkorban is templom állt. Jelenlegi formájában 1793-94-ben épült át, mert a helyi plébánia iratai

1 szerint 1793 elején egy része összedőlt. Alaprajza és tömege alapján valószínűleg csak szentélye és sekrestyéje új. Nyugati oldala és tornya átépített. 1758-ban még változatlan, középkori formájában leírt templom három évtizeddel később már romos volt. Bajzát József veszprémi püspök 1786. évi levelében ezért adta át újjáépítéséhez a pórszalóki templomrom köveit. (L. Nemesszalóknál.) A püspök levele és a templom tornyában, valamint a nyugati oromfalban 1994 őszén talált 13. századi késő román kőfaragványok alapján megállapítható, hogy a faragványok az egykori pórszalóki templom részei és nem a Mersevát (Vas m.) határában lévő Hímeskőé.

2 (Koppány T.)