Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

14/6. HATHALOM IV. O Ù & U, B, A, Kk 1971 és 1972-ben, valairunt 1994 augusztusában volt leletmentés a már ismert lelőhelyen, a homokdomb keleti végén. A lelőhely bolygatására Balázs Árpád (Pápa, Bocsoru. 6/5.) hívta fel Mithay S. figyelmét, s ugyanő ajándékozott a múzeumnak itt előkerült kora bronzkori, avar, Árpád- és középkori tárgyakat.

1 Egy közép avar kori (7. század) temető 15 sírját tárta fel Mithay Sándor és Eon Gábor. (A részletes publikációt 1. ugyanezen kötetben.) Közben a lengyeli kultúra településnyomaira (?) utaló kerámiatöredékeket is gyűjtöttünk. Ugyanitt a mészbetétes kerámia kultúrája edénytöredékei és edényei is előkerültek. Egy gödörbe késő középkori vaseszközleletet rejtettek el. (Utóbbiakról 1. a fent már jelzett Mithay S. által írt tanulmányt.) 1994 márciusában néhány napos leletmentést végeztünk a Nagydémi Honismereti Kör tagjaival. Feltártunk egy 15-16. századi kemencét (IL t. 1.) a hozzá tartozó alapárkos-cölöpszerkezetes, sárga agyagos padlójú ház részletével. Több összeállítható fazék meUett vaskés és vaskulcs (E. t. 2-7.) az érdekesebb tárgyi emlékek.

2 A domb gerincén 11 alig elszántott kemencét figyeltük meg, amelyek geodéziai felmérését Bordás Ferenc és Bárdosi János geodéták készítették el (1. ábra).

3 A kemencék a középkori falu szerkezetét sejthetővé teszik. A topográfiában említett „ajándékozás", helyesen adományozás kedvezményezettje az igencsak jómódú középbirtokos (Kéttornyú) Laki Hektor fia Miklós, aki a király körüli szolgálataiért (udvari familiáris!) kapta a birtokot.

5 Az 1994 tavaszán nyitott 5,4 x 5,4 m-es kutatószondánkban egy a mészbetétes kerámia kultúrájához tartozó cölöpszerkezetes építmény részletére, valamint edénytöredékekre és kovatöredékekre

6 is rábukkantunk. 1 EKM RA 780-73. Mithay S. ásatási naplója, 1122-94. Ilon G. ásatási naplója, lsz. 74.35.1.-9. Benkô" M 1992/93. 2 EKMlsz. 76.1.1.-14., 74.35.1.-9., 74.36.1.-22., 74.36.1.-155., 76.1.13.-121., 77.13.1., 77.14.1.2. és leltározatlan, ill. RA 1121-94. 3 A felmérést térítésmentesen végezték, amelyért e helyütt is szeretnék köszönetet mondani 4 Horváth M. 1861.117., Alapi Gy. 1917. 9-10. 5 Az adatot Koppány Tibornak köszönöm. 6 EKM leltározatlan. 14/9. GERENCSÉR-DŰLŐ (GERENCSÉR-PUSZTA): O Ő, A A Bornát-patak egyik forrásának környékéről ajándékozott gyűjteményünknek egy bevagdosott peremű, hullámvonaldíszes, kézzel formált, a késő avarkorra (?) keltezhető fazéktöredéket (I. t. 12.), valamintjellegtelen őskori, szalagfüles oldaltöredéket és tapasztástöredékeket

1 Lendvai József (Budapest n., Hidász u. 16.). 1 EKMRA974-81 valamintlsz. 80.3.1.-3. 14/14. HEGYTELEK: ft A? 1989 novemberében Pirka Dénes (Petőfi S. u. 42.) udvarán mellékletnélküli csontvázat bolygattak meg. A leletmentést Rainer Pál (Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum) végezte el.

1 A homokba ásott sír mélysége 90 cm volt a mai felszíntől mérve. A bolygatatlan lábszár csontjainak tájolása ÉNy-DK. A szomszédos telken (Petőfi S. u. 44.) kb. két évtizeddel korábban kb. 120 cm mélyen két csontvázat bolygattak meg. Az egyik „derekán" egy zöldes patinájú csat volt, ami mára elkallódott. 1 EKM RA 1064-89. Rainer P. jelentése. (Ő) Valószínűleg a Miháldy-gyűjteményhez (piros 880. számmal) tartozhatott az a kőbalta, amelyet 1977-ben a Laczkó Dezső Múzeumban újra leltároztak.

1 1 LDM lsz. 77.9.1. 15.BÉB 15/1. KERTEKALJAI.: O Á-Kk 1270-tól adatolt Szt Mór egyháza 1748-ban romként errűítődik, amelyet 1754-ben még újjá akarnak építeni.

1 1756-ban csak fa oratórium állt a faluban, s a romot többé már nem emiïtik. (Koppány T.) 1 Püspöki lt., Veszprém: A. 8/12. Vis. Can. p. 287-288., OMvH Topográfiai Adattár.