Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Múzeumtörténet - Ilon Gábor: Három évtized a megyei múzeumi szervezetben (Különös tekintettel az 1980-1993 közötti évekre)
ACTA MUSEIPAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 5-1995 ILON GÁBOR HÁROM ÉVTIZED A MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZETBEN Különös tekintettel az 1980-1993 közötti évekre Az 1964. február 4-én Helytörténeti Múzeum néven hivatalosan is tájmúzeummá nyilvánított intézmény 1963 januárjától tartozik a megyei múzeumi szervezetbe. Valódi, szakemberrel ellátott működése azonban csak 1963. december 13-ától számítható, amikor régész-igazgatója dr. Mithay Sándor lett. A múzeum gyűjtőterülete a hajdani pápai járásra, azaz Veszprém megye egyharmadára (Pápára és 3 ehhez kapcsolt, és további 51 községre, 108 000 ha) terjed ki. 1991. január l-jétől gyűjtőterülete csökkent, hiszen az 1950-ig Győr-Sopron megyéhez tartozott Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny visszakerült Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási szervezetébe. Jászai József és Mithay Sándor igazgató elődeim megjelent tanulmányai 1 mentesítenek az alól, hogy teljes részletességgel tárgyaljam az 1960 és 1980 közötti évek történéseit. Visszatekintésként, összefoglaló jelleggel csak azt jegyezném meg, ez a két évtized volt a múzeum „hőskora", embertpróbáló feladatokkal, időnként heroikus küzdelemmel. Ebben a két évtizedben a múzeumi lét és a muzeológusi tevékenység alapfeltételeit kellett megteremteni. Mégpedig: a raktárak kialakítása (1976-ig), a nyilvántartások kiépítése, az állandó kiállítás kialakítása és rendbetétele (utolsó lépése, amikor 1980-ban megtörtént két eddi g a munkálatokból kimaradt terem és a folyosó parkettázása). Az intézmény elfogadtatása mind a megyei és országos múzeumi szervezetben, mind a város, Pápa viszonylatában. Ez Mithay Sándor elévülheteüen érdeme, akkor is, ha ezért mind a mai napig Pápa városa semmilyen gesztussal nem viszonozta az ő áldozatkészségét. Ne feledjük 17 éven átjárt nap mint nap Győrből, esőben, napsütésben Pápára! A múzeumügyben járatos ember tudja, hogy ez mit jelent. 1979. decemberi nyugdíjazása mindenképpen törést jelent a múzeum életében, még akkor is, ha szerencsés módon részmunkaidős nyugdíjasként a régész teendőit is ellátta 1987 nyarán bekövetkezett végső nyugállományba vonulásáig. A témánkat képező időszak múzeumigazgatói Hadnagy László (1980. január 1.-1983. december 31.), Rácz István (1984. február 1.-december 31.) és Eon Gábor (1985. január 1.-). A múzeum fenntartójában változás következett be, amikor 1989. január l-jétől Pápa Város Tanácsa kezelésébe került. A városhoz kerülés meghatározó oka a megyei szervezet költségvetési nehézsége volt. 1991. július l-jétől azonban újra a Megyei Múzeum szervezeti egysége lett. A visszakerülés magyarázatát a jogilag tisztázatlan helyzet (tájmúzeum városi kezelésben), politikai ellentét (múzeumigazgató és polgármester) és finanszírozási problémák együttese adja meg. 2 Közben, 1990. január 1. és 1991. június 31. között, önállóan gazdálkodó szervezet volt. Elnevezése 1990. november 19-étől gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, amely elnevezés egyszerre tiszteletadás a kastély tulajdonosa s a város és vidéke nagy építtetője előtt, ugyanakkor a „reklámozás" (kastélyban lévő intézmény) lehetőségét rejti. Végül, s nemutolsó sorban a múzeum jogállását is kifejezi. Felügyeleti jogkört láttak el Hadnagy László és Ilon Gábor múzeumigazgató a bakonybéli (1980-1987), a tüskevári, (1980-1987) és a pápai Patika Múzeum (1980-1991. évi megszűnéséig) kiállítóhelyek vonatkozásában. A munka feltételeinek alakulása A gyűjtőterületen történő mozgáshoz saját járműként 1985-ben is csak egy Babetta segédmotor, illetve egy kerékpár állt rendelkezésünkre. 1986 és 1989 között egy MZ motorkerékpárral rendelkeztünk 1987-tól egyre kevesebb alkalommal vehettük igénybe a megyei múzeumi szervezet három gépkocsijának valamelyikét. 1988-tól azonban csak saját tulajdonú gépkocsijainkkal járjuk a gyűjtőterületet, pusztán évi néhány alkalommal, s csak hosszabb utakra (pl. Budapest, Pécs, Gyöngyös) használjuk a megyei gépkocsit. 1 Jászai József: A pápai Városi Múzeum megalakulásának előzményei = VMMK18 (1986) 587-594., Mithay Sándor: 17 év a pápai Helytörténeti Múzeumban = PáMÉ 3-4 (1992) 7-16. 2 Ezek a valódi okok teljessége, s nem más állítás. L. Praznovszky Mihály-Geiszt Jakabné: Beszámoló a Veszprém megyei múzeumi szervezet 1987-1992 közötti tevékenységéről = VMMK 19/20 (1993-94) 26.
