Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Természettudományok és múzeum - Mozgai Zsolt: Adalékok a Bakony-hegység ásványlelőhelyeihez az 1980-as években
A Bakonyalja (1. ábra), amely anyagában, szerkezetében és domborzatában is jelentősen eltér, (harmadkori dombvidék) szempontunkból kevésbé érdekes, mert itt ásványelőfordulással nem találkoztunk. III. A LELŐHELYEK FELKUTATÁSA, FELTÁRÁSA, TEREPI BEJÁRÁSA, MINTAVÉTELEK A lelőhelyeket többféle módszer szerint kutattam fel. A bejárás és a felkutatás területi rend szerint történt, de aleírást már rendszertani, rétegtani, bányaföldtani elvek szerint készítettem el. Koch Sándor (23) Magyarország ásványai c. könyve alapján kezdtem az adatgyűjtést A pontos lelőhelyek feltárásához a Bakony turistatérképeit és a megyék 1:150 000 arányú térképeit használtam fel. Első és legfontosabb módszer a különféle bányahelyek szisztematikus bejárása volt. Ilyen esetekben többnyire a vetőket, üregeket kutattam végig, de a már lefejtett kőzet átnézése is többször haszonnal kecsegtetett. Sok esetben a kőtömbök aprózása, összetördelése hozott eredményt, hiszen az rejtette az üregeket, a fennőtt kristályokkal. Pl. Ugod, Sümegprága. Természetesen sok esetben ez a módszer is eredménytelen volt, szabad szemmel is látható méretű ásványokat nem találtam. Pl. Iharkút, dolomit murvabánya. Ezeket a helyeket természetesen a dolgozatban nem ismertetem. Más esetben a kutatás meglepő gazdagságot hozott. Pl. Sümeg, Gerinci kőbánya: kalcit, Uzsabánya: phillipszit, nátrolit, aragonit, kalcit. À nyári gyűjtőutak alkalmával igyekeztem az összes potenciális gyűjtőhelyet bejárni. Ez csak részben sikerült, néhány helyre azonban több alkalommal is eljutottam. Pl. Zalahaláp, Tapolcafő. Felkutatáson kívül feltárásra egy alkalommal volt szükség a keszthelyi barit megtalálásakor. A mintapéldányok beszerzése néha nagyobb nehézségek árán sikerült csak (Ugod, Sümegprága), máskor egy-egy szebb példányhoz csere vagy ajándékozás útján jutottam. A mintavételnél az a szempont vezérelt, hogy egy-egy helyről az összes lehetséges ásványt, annak minél több változatát begyűjtsem, természetesen a makroszkopikus láthatóságon belül. Minden egyes lelőhelyről mintapéldányokat gyűjtöttem be a Hermann Ottó Múzeum (Miskolc), és a Zirci Természettudományi Múzeum részére. Ezek az intézmények terepi munkámat támogatták. Példányokat helyeztem el a pápai Türr István Gimnáziumban, és saját magángyűjteményemben. Természetesen az egyedi példányokból a múzeumok elsőbbséget élveztek. így minden példányból saját gyűjteményembe nem került. A továbbiakban tárgyalt ásványlelőhelyek a térképmellékletben a lelőhely megnevezésénél, a 23. ábra zárójelben jelzett sorszámával szerepelnek. IV. KŐBÁNYÁK, VULKÁNITOKKAL KAPCSOLATOS ÁSVÁNYLELŐHELYEK, BAZALTBÁNYÁK 1. Nagygörbö: Kovácsi-hegy (23. ábra 1) A falutól D-re 1 km-re, a hegy oldalába mélyítve található a bazaltot feltáró kőfejtő. Hólyagüregei - melyek csak ritkán haladják meg az 5 cm átmérőt -, leggyakrabban phillipsit néha 2-3 mm nagyságú kristályaival borítottak. Ritkábbak a nátrolitos, ill. kalcitos-nátrolitos-phülipsites kitöltések. A kalcit áttetsző, enyhén sárgás vagy víztiszta. Első látásra kvarchoz hasonlatos. A friss üregekben nátrolit borítja, de a régi üregkitöltésekből a nátroht kimállhat. így a philüpsiten elszórtan heverő 4-5 mm nagyságú kalcitok szép példányokat jelenthetnek a szerencsés gyűjtőknek. 2. ábra: Nagygörbö, Kovácsi-hegy, bazalt kőfejtő helyszínrajza Abb. 2: Grundriß vomrBazaltabbauen Nagygörbö, Berg Kovácsi
