Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Eppelné Csizmadia Katalin: A fizikatanítás emlékei a pápai Türr gimnáziumból a századfordulóról

A „furfangos" lejtő Két szöget bezáró deszkalap alkot egy lejtőt úgy, hogy az alacsonyabb részük egymáshoz közelebb helyezkedik el. A három kúpot a lejtő közepére helyezzük Azt tapasztaljuk, hogy a középső kúp helyben marad, a másik kettő pedig ellenkező irányba elindul. Mindegyik kúp arra törekszik, hogy helyzete stabil, azaz potenciális energiája minimális legyen, vagyis súlypontja a lehető legalacsonyabban legyen. A legnagyobb kúp tehát azért gördül felfelé a lejtőn, mert súlypontja így kerül a legalacsonyabb helyzetbe. A középső kettőskúp közömbös egyensúlyi helyzetben van, azaz nyugalomban marad. A legkisebb szintén labilis egyensúlyi helyzetben van, mint a legnagyobb. Ahogy a lejtőn lefelé gurul, súlypontja többet ereszkedik alá, mint amennyivel emelkedik az alátámasztási pontok megváltozása miatt. 11. ábra: A „furfangos" lejtő Abb. 11.: Berganlaufender Doppelkegel Coulomb félgömbjei Annak bizonyítására szolgál, hogy az elektromos töltés a vezető felületén helyezkedik el. A fémgolyóra pontosan ráillik a két sárgarézből készült fél gömbhéj, mindegyik üveg szigetelő lábon áll. Ha golyóra elektromos töltéseket juttatunk, azután a golyót a két gömbhéjjal befedjük, akkor a gömbhéjak eltávolítása után a golyón az elektromosságnak a nyomát se találjuk. Ha az elektromos erők hatásai valamely vezetőn egymást ellensúlyozzák, akkor csakis a vezető felszíne elektromos. 12. ábra: Coulomb félgömbjei Abb. 12.: Messingkugel nach Coulomb