Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Koncz Pál: Könyvkötések Pápáról a 18-19. századból
körül 29 , melyet 1790-ben letéve Szép Miklósra ruházták át 30 , de Zsoldos mestert a presbitérium tagjaként említik még 1797-ben is 31 . Másik bemutatásra kiragadott mesterünk a kézműves hagyományokat egyre inkább háttérbe szorító nyomdai könyvkötólpar kibontakozásának idejéből, a 19. század második feléből való. Az egyedi kötésekkel minőségi versenyre, a tevékenységi kör szélesítésére egyre inkább rákényszerülő kisiparos olykor lehetséges boldogulását példázza Kis Tivadar. Pápán előbb könyvkötőműhelye volt, majd könyv-, papír és írószerkereskedést nyitott. Üzlete a főutcán volt, a mai papírbolt helyén 32 . A református egyházkerületi gyűlés 1892-ben kinevezte az Egyházmegyei Nyomda élére, mint ügyvezető nyomdakezelőt. E tisztségében 1924-ig működött 33 . Saját monogramos vízjelű papíron levelező, magas önbecsülésű polgár volt, A századfordulón a kékfestőüzem tulajdonosával, Kluge Károllyal együtt az Ipartestület számvevője volt 34 . A kor kézműves könyvkötészetének technikai és ízlésbeli hanyatlását, illetve a kisüzemi tömeges klisés tábladíszítés modern megoldásait példázó készítményei maradtak fenn pl. a pápai és vanyolai evangélikus parókiákon, a pápai múzeumban és a református könyvtárban 35 . Többnyire egészvászon borítású kötésein vaknyomású és aranyozott kEsélenyomatokat ritkábban egyesbélyegzőket, valamint öntőformában sokszorosított műkaucsuk és lakk-öntvény táblalemezeket egyaránt alkalmazott. Egy munkája, melyet a pápai evangéEkus parókián őriznek 36 (6. kép) jól példázza a fentieken túl azt a kétkezi munkával bizonyítandó tradicionális szaktudást is, melyet ekkor még minden könyvkötőmestertől magától értetődőként várhatott el a szakma és a megrendelőközönség. JEGYZETEK 1 KONCZ Pál: Pápa XVTE. századi papírmalma = MTESZ papíripari hagyományok védelmét szervezőbizottság közleményei 17 (1986), KONCZ Pál: Igal (Pápa) XIX. századi papírmalma = 18 (1987) 2 KONCZ Pál: Könyvkötők a 18-19. századi Veszprém megyében. Előzetes kutatási jelentés = Magyar Könyvszemle 1992/4.sz. 332-346. 3 Veszprém Megyei Levéltár (VeML) V. 102.h. Veszprém város 1848. évi összeírása. 4 VeML. XL102.q.l66. Egy 1788-ban keltezett Kundschafton jól kivehető pecsétfelirat szerint: „OFEN U PEST" 5 Az V. sz. kötet: Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum (EKM) Pápa. ltsz.: 64.149.1 Az I-IV. sz. kötetek a Magyar Országos Levéltárban: P.1216.fond. Kötéstáblarészlet közölve: MKSzle 1994/4.336., Díszítőelemei egyezőek: 1. képtábla 3-4., 8. motívum. A kötéscsoport további példányai: - Pápa, Szent István vértanú plébánia II. sz. anyakönyve (1714—1746) elemei: 1. képtábla 2., 8., valamintll. sz. anyakönyv (1746 körül kezdve), elemei: 1. képtábla 2. díszítőszerszám. - Pápa, református parókia I. sz. jegyzőkönyve (1720-1789) díszítményei: 1. képtábla 1-3., 8., - Pápai csizmadia céh jegyzőkönyve (1753-1844) a EKM adattárában: ltsz.: 65.66.1. Elemei: 1. képtábla 11., 12. - Hantai Kis-Hegyi Szőlő Hegyközség... jegyzőkönyve 1763-tól. EKM. ltsz.: 71.34.2. Elemei: 1. képtábla 3., 10., ő BIDEMBACH, Felix: (Promtuarii exegvialis...) n. köt Lubecae, 1618. Possessor-bejegyzés: , Andreas Kálnai posidet ab Rg 93 val flor 1" Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtára (DREK) Pápa, K.IV.46.-1. képtábla 4., 9., 12., - CICERO, M.T.: Epistolae famüiarae. Nagyszombat, 1711. (Sztripszky N (numero)2732.) DREK. M.70/0.-L.39.-1. képtábla 3. 6 EKM ltsz.: 64.149.1. 7 TÓTH Endre: A pápai református egyház története. Pápa, 1941. 172. 8 Címlapjavesztett (De Martyrologio Romano...) fejezetcímkezdéssel induló kisfolió kötet. Körbélyegzőjén: ,$ibliothece Conv. OFM in Papa". Mscr. jelzete: Asc.S.VII./l. Jelenleg a veszprémi Laczkó D. Múzeum (LDM) könyvtárának műemléki külön gyűjteményében: lt sz. L-2696. Díszítményei: 1. képtábla 2-3., 6., 8., 22. Továbbá: Biblia Sacra. Frankfurt am Main, 1566. Körbélyegzője, ua. (OFM), mscr. jelzete: SzH *A.-A.E3.27.-1. képtábla 2., 3., 15. valamint: Liber Sacrorum Antiphonarum (...) pro Choro Convenus Papensis (...) 1735. Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtár Ms.mus.IV.798. (Közölve: MKSzle 1992(4.337.) 1. képtábla 1-3.,5. 9 A Szent Ferenc-rend sümegi rendházának protokolluma Páter Vida Albert házfőnöksége idejéből, megkezdve 1764-ben. VeML.XE. 12.50.-1. képtábla 8. 10 Missale Romanum. Velence, 1725. Szt. Péter és Szt. Pál plébánia, Ugod. Előzékének vízjelén „SSTR" betűjel és az Esterházyak címerképe; ismert pápai készítmény, melynek datált analógiája pl. 1765-ből: VeML
