Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Város-, művelődés- és ipartörténeti tanulmányok - Hermann István: A pápai Esterházy-kastély nagykönyvtára az 1900/1916-os leltárkönyv alapján

2500 2000 2124 1500 1000 500 733 192 latin magyar francia 409 275 275 179 német olasz angol 2. Grafikon: A könyvek megoszlása nyelv szerint 1700-1910 Graph. 2.: Die Verteilung der Bücher nach ihrer Sprache zwischen 1700-1910 Mind a 1-2. táblázatból, mind az 1. grafikonból világosan látszik, hogy a könyvtár gyarapítása közel sem volt egyenletes. Hosszabb-rövidebb kevésbé fejlesztett periódusokat követett egy-egy felfutó periódus. Véleményem szerint ezek a felfutó periódusok jól köthetők személyekhez és történelmi korszakokhoz is. Tudunk a pápai várban lévő olyan könyvekről is, amelyeket nem lehet a leltárban nyomon követni, mert vagy elkallódtak, vagy az 1683-as török megszálláskor semmisültek meg, vagy az Esterházyak más birtokára kerültek Az 1700-as években mégsem keEett nulláról indítani a könyvgyűjtést. Több idegen nyelvű munka volt ekkor az Esterházy Antal kuruc generáEs parancsnoksága alatti várban. 1700 előtt, mint az várható, a latin nyelvű könyvek száma a legmagasabb. Ettől alig marad el a német nyelvű könyvek száma (15, illetve 13 darab). A latin nyelvűek között kettő a XVI. századból való, a német nyelvűekből pedig három darab. A leltár szerinti könyvtár legrégibb darabja 1519-ből való (Falsae originis). Ezek között a művek között többségben vannak a történeti tárgyú könyvek, zömében Magyarország vagy a magyar uralkodók életével foglalkoznak.

21 A fenti két nyelv teljesen természetes a XVI-XVII. század eleje magyar könyvtáraiban. A nyolc francia és két olasz mű idekerülésének legkézenfekvőbb magyarázata a pápai vár végvár jellege. A védelem idegen (olasz, vallon stb.) zsoldos katonái, esetleg tábori papjai hozhatták magukkal. A katonáktól valamilyen módon (pl. elhalálozás) bekerültek a várkönyvtárba, majd ezeket örökölte az Esterházy-könyvtár.

22 Ha nem is bőségesen, de a XVIE. században már létezett magyar nyelvű könyvkiadás. Könyvtárunkban csak a század második felében jelenik meg magyar nyelvű munka, sőt az első ilyen még kétnyelvű, és ráadásul családi kiadású. Tapolcsányi Gergely: Emlékbeszédek gróf Esterházy Imre felett (1763).

23 Jellemző a másik korai magyar nyelvű munka is. Pázmány Péter egyházi prédikációja. A nem túl régen rekatolizalt család nagy hitbuzgalommal gyűjötte az ilyen jellegű műveket. A biblia több kiadása, idegen nyelven is megvolt a könyvtárban. Nem hiányoztak a különböző imádságos könyvek sem. Az egész könyvtár állományában jelentős részt foglalt el a magyar és idegen nyelvű teológiai könyvállomány.

24 A magyar nyelvű művek még a következő periódusban is hiányoznak (1771-1790). A XIX. század fordulóján is minimális számban vannak. Közülük is latin-magyar kétnyelvű az Országgyűlési Napló több kötete, és jellemző módon a kastély egykori vendégkönyveit is latin-magyar nyelvűnek tünteti fel a jegyzék. Érdekes módon a nagy nemzeti fellendülés idején - reformkor időszaka-a magyar nyelvű könyvbeszerzések száma semmit sem emelkedett. ( 1811—1830 7 db, 1831-1850 34 db.)Igaz, ha a könyvtár általános gyarapodását