Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Régészet és természettudományok - Almási István-Haramia László-Molnár László: Talajellenállás-mérés a régészeti kutatásban
1.2. A mérési pontok hálója Egymástól 2 m-re húzódó E-D irányú egyenesek mentén mértük a talajellenállást 2 m-ként. A gyümölcsös meUett, szántásban, füves területen 360 fl-os áüagot mértünk, a templom feltételezett helyén 1000-1200 í2-os értékek is adódtak. A későbbi mérések során arra a következtetésre jutottunk, hogy pontosabb helymeghatározást tudunk adni, ha 2 m oldalú szabályos háromszögek csúcspontjaiba levert elektródaelrendezéssel mérjük a terület eUenálláshálózatát (1., 8. ábra). Megállapítottuk, hogy a fák gyökérzete nem jelent érzékelhető eltérést az eUenáUásban. A kiemelkedő ellenállásértékeket a betemetett alap felett mértük. A mérés alapján megrajzoltuk a templom feltételezett alaprajzát, amit az utólag megkapott alaprajzzal összehasonlítva kielégítő eredményt kaptunk. 2. A mérés kiértékelése A referenciamérések elvégzése után először a gór-kápolnadombi (Vas megye) ásatás színhelyén mértük meg a tervezett kutatóárok és környékének talajeUenállását Itt még a párhuzamos egyenesek mentén történő mérést alkalmaztuk. Összefüggő, paEszád fal árkára utaló eredményt a domb tetején kaptunk (2. ábra). Három különböző módon tüntettük fel a mért eUenáUásértékeket: - a térképen 50 fi-onként színkóddal tüntettük fel az eltéréseket; - a mért eUenáUásértékeket egy-egy É-D-i egyenes mentén grafikusan ábrázoltuk; - ellenállás-felületeket ábrázoltunk úgy, hogy az axonometrikusan vízszintesnek vett terepre függőlegesen felmértük az eUenáUásértékeket (3. ábra). A területre számított átlag ellenállástól lényegesen eltérő értékekből következtettünk a talajban található leletek helyére. 2.1. Az átlagok korrekciója Volt olyan terület, amelyet három különböző alkalommal kellett felmérnünk, mivel az átlagos értékeket az időjárás erősen befolyásolta. Az eltéréseket az összes mérés áüagából képeztük. Erre azért volt szükség, mert csak a relatív eltérések jelentettek lelethelyet, és a régészek számára zavaró lett volna az, ha két hasonló gödör lényegesen eltérő ellenállással szerepel. Nagyobb területen elvégzett mérések kiértékelését számítógép segítségével végeztük. A háromszögelési módszerrel történt mérés eredményeit a gép mindhárom irányban grafikonokon ábrázolta. A bevitt adatokból az általunk megadott Rm« feletti, ill. Rmin alatti ellenállások helyét is kigyűjthetjük, mert az a lelethelyek gyors azonosítása meUett fontos lehet a leletek méretének becslésében is. A háromszögelési módszernél - a tapasztalat szerint - ha az egy pontba befutó eUenállásértékek mindegyike nagyobb az átlagosnál, akkor az elektród az objektum felett van, ha egyeden él mentén mérhető nagy eUenáUásérték, akkor az elektródok áthidalják az objektumot Megállapítható azonban, hogy a módszerrel csak nagyobb, 1-2 m átmérőjű földbe mélyített építményeket, illetve a környezettől lényegesen eltérő vezetőképességű rétegeket (falakat) lehet megbízhatóan jelezni. A megbízható méréshez lényeges, hogy a talaj felső rétegei kellően szárazak legyenek (legalább két hétig ne essen az eső). Ideális lenne a méréseket télen, fagyott talajban végezni, mert akkor a talaj víztartalma kisebb eltérést okoz. (Ez azonban az elektródok használatát nehezíti.) Száraz időjárás esetén a 2-2,5 m mélységig található, nagyobb kiterjedésű inhomogenitások erősebben változtatják az eUenáUást, mint a talajvíz. 3. Eredmények Három helyszínen végeztük el a feltárás előtti kutatást. Górban egy 2,5 ha kiterjedésű őskori, és azon belül egy 0,02 ha területű Árpád-kori földvár helyezkedett el (2. ábra). Méréseink alapján megtaláltuk a középkori paUszád falának árkát ahol nagyobb, ületve a vizesárkot, ahol kisebb eUenáUásértékeket mértünk (2. ábra). A G-6, H-6,1-6 szelvényekben több kiemelkedő ellenállású helyet találtunk. A feltárás során itt késő bronzkori házak részletei kerültek elő. Ezekben nagy mennyiségű paticsot, kerámiaedényt, öntőformát, iU. emberi csontmaradványt találtak 3 . A kiemelkedő eUenáUásértékeket hulladékgödrök, iU. terménytároló vermek felett mértük. Kiugróan alacsony érték - mint később kiderült - ott adódott, ahol a II. világháborúban géppuskafészek volt. A feltárás igazolta, hogy a betemetett terménytároló gödröket, valamint a vastagabb paticsos rétegeket megbízhatóan tudjuk mérésünkkel jelezni. A középkori vár belső területét feltárva egy négyszögletes területet körülvevő, sarkain háromnegyed kör alaprajzú, sarokvédművekkel ellátott palánk vonala rajzolódott ki. Egyértelművé vált, hogy Castrum Ligneumról van szó. A belső területet palánk vette körül és egy hegyes aljú száraz árok. A leletanyag 14-15. századi kerámia-, iU vastárgyak 4 .
