Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Regenye Judit: Adatok a határvonal módosulásához a zselízi csoport késői szakaszában (Néhány Balaton körüli lelőhely alapján)

Ugyanerről a lelőhelyről (Veszprém, Nándor-telep) van még néhány késői jellegű zselízi töredékünk. Az 1910-es évekből származnak Laczkó Dezső és Rhé Gyula gyűjtéséből.

22 A leletek a következők: 1. Arcos edény töredéke. Szürke színű, homokkal erősen soványított anyagú, nagyobb edény oldaltöredéke. A csúcsára állított háromszögbe foglalt arcnak csak a fele maradt meg, valamint az arc fölötti rész. A szemet mély, vízszintes árkolás jelzi, ugyanúgy a száj szélét, a szemöldök és az orr plasztikus, a hajat a szemhez hasonlóan mélyen árkolt minta jelenti. (2. tábla 1.) A töredék ívelt falú, azaz nem hengeres nyakú edényről származik, mint az arcábrázolások túlnyomó többsége. Bomba alakú arcos edényre is van azonban adat pl. Pulkauból,

23 és Bíháról.

24 Behúzott peremű, gömbös testű arcos edény került elő Szécsényben

25 és Muzlán.

26 Az ábrázolás módja kanonizált, egészen hasonló módon jelenik meg az arc Szlovákiában (Bífia, Iza)

27 és Magyarországon (Ráksi,

28 Békásmegyer,

29 Győr

30

). Közös vonás a plasztikus szemöldök és orr, a mélyen árkolt vízszintes vonal a szem helyén, ugyanúgy a száj, és a csúcsára állított háromszög alakú keretezése az arcnak. Az arcos edények a zselízi csoport Kb szakaszában terjedtek el nagy számban.

31 2. Szürke színű, vékony falú, díszítetlen, bikónikus edény oldaltöredékei. (2. tábla 2.) 3. Szürke színű bomba alakú edény peremtöredéke, a perem alatt többsoros vonalkötegből álló, ferde árkolással lezárt szalagdísszel. (2. tábla 3.) Mind a díszítetlen szürke kerámia, mind a több soros vonalköteg jelenléte kései keltezést enged meg a zselízi csoporton belül. A Nándor-telepen a későbbi ásatásokból töredékesen megmaradt leletekből ismert, hogy a DVK legkorábbi periódusától kezdve lakott volt. Mint a fentiekből látható, volt egy önálló zselízi horizontja, amelyet később a Sopot kultúra követett. A Balaton körüli zselízi lelőhelyek egy másik csoportját alkotják azok, amelyek a EIL fázisba tartoznak, és önállóan, azaz a keszthelyi csoport anyaga nélkül fordulnak elő. (1. ábra) LÁTRÁNY, HOMOKBÁNYA. Bárdos Edités WollákKatalin leletmentése 1978-ban. (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár.)

32 A lelőhely Balatonlellétől déhceletre fekszik a Visz és Látrány közötti homokbányában. Két gödröt tártak itt fel a zselízi csoport III. fázisának végéről való leletanyaggal. A leletanyag figyelemre méltó vonásokat visel. A finom kerámián előforduló díszítés minden eleme a vonaldíszes kerámia kultúrától részben idegen, új vonás: például a perem alól függőlegesen induló szalag (4. tábla 1.), a karcolástól független festés (4. tábla L.7.). Ha ehhez hozzávesszük a díszítetlen szürke, vékony falú kerámia (4. tábla 2-4., 7.) magas arányát (70%), akkor megállapíthatjuk, hogy a látrányi leletanyag a zselízi csoport legvégéről származik Valamivel későbbi, mint az alább említett veszprémi és balácai lelőhely. Ennyire késői, egyértelműen a zselízi csoportba sorolható leletanyag a Dunántúl déli részén eddig még nem volt ismert. NAGYCSEPELY. ,A" gödör. Honti Szilvia leletmentése, 1978. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Ltsz.: 79.2.1-15.

33 Az előzőhöz hasonlóan késói zseEzi jellegű anyag. NEMESVÁMOS, BALACA. A Nemesvámos határában található balácai római villa újabb feltárását 1976 óta végzi Palágyi Sylvia.

34 A század eleji ásatások során került már elő szórványosan őskori leletek, főként bronzkoriak, a '80-as évek eleje óta azonban a perióduskutatásoknak köszönhetően sikerült feltérképezni egy jelentős, több fázisú neolitikus telep magját. A balácai neolitikus leletanyag a Vor- és a Protolengyel-horizont időszakát öleli fel. A legkorábbi rétegnek a zselízi csoport EL periódusa tekinthető, amelyet egyetlen gödör 22 MRT 2. 246., ltsz. 55. 879. 23 G. TRNKA: Siedlungsreste der jüngeren Linienbandkeramik aus Pulkau. ArchAu 64 (1980) 99. 24 PAVÚK 1969. 311. 25 SOÓS 1982. 20. 26 KUZMA 1990.4. ábra 3-5. 27 PAVÚK 1969. 34. ábra 7-8. 28 DRAVECZKYB.rLinearkeramischeGefa^bnjchstückem 25. 29 GÁBORI-CSÁNK V: Megfigyelések a békásmegyeri Őskori telepen. ArchÉrt. 91 (1964) 201-212. 30 MITHAY S.: Zselízi típusú leletek a Győr pápai várni újabb kőkori lakótelepen. Arrabona 8 (1966) 5-52. 31 PAVÚK 1969. 328., TRNKA 1980. 99,D. KERN: Eine linearbandkeramische Siedlung von Thomasl, NO. Arch Au 67 (1983) 110. 32 Köszönöm a feltáróknak a leletek közlésre való átengedését. A részletes közlésre másutt kerül sor. 33 Honti Szilvia szíves szóbeli közlése. 34 PALÁGYI S.: A balácai kutatások története.VMMK 17 (1984) 27-51.