Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

78/3. PAPTAG (CSIKVÁNDI ÚTI DŰLŐ): £r Ró A vaszari általános iskola gyűjteményében található dörzstáltöredék és sigillaták minden bizonnyal erről a lelőhelyről származnak. A E. század végére-a III. század első harmadára keltezhető szigillaták Drag 18/31., 32-33., 37. és 46. rheinzaberni típusúak (XX. t. 7-8., XXI. t. 1-3.).

1 1 EKM RA 965-77, lsz. 85.2.94.1.-10. Meghatározásukért Gábler Dénesnek (MTA RI) tartozom köszönettel. 78/4. TŐRÉT I.:(t) A Valószínűleg az ismert lelőhelyről származik az a közép avar kori sír, amelyben kés töredékei, lándzsa, 2 db nyílcsúcs, bronz csatkarika és egy aranyozott rosszezüst gyűrű (XXI. t. 4—11.) volt.

1 Ma már múzeumunk törzsgyűjteményének darabjai. 1 EKM lsz. 85.2.55.1.-6, 85.2.56. 78/7. SZILOS: b B Az ismert lelőhelyen kerülhetett elő a zóki és makói kultúra (XXI. t. 13-14., XXII. t. 5-9.), valamint az a mészbetétes kultúrához sorolható leletanyag is, amelyet 1985-86ban a múzeum törzsállományába leltároztunk be. Őrzési helyük részben azonban továbbra is a helyi iskola A tárgyak egy része a topográfiában nem került közlésre, amit most pótolok (XXI. t. 12., XXII. t 1-4.).

1 1 EKMlsz. 86.71.1.-4, 85.2.74.-85 , 85.2.97. 78/9. PÖRÖSRÉT: Mithay Sándor 1974-75-ben folytatta az 1968-69. évi feltárásokat a nemzetközi hírű lelőhelyen. A Ha C korú temetkezésekhez tartozó település részletét is megásta Várospusztán. A teljes leletanyag közölve. A telepen középkori leletanyagot is talált

1 A halmokba másodlagosan az avar korban is temetkeztek. 1 Mithay S. 1980. 78/10. VASÚT U. 3.:+ Ó? Kuti Imre ajkai lakos által vásárolt telken 1973 októberében 70 cm-es mélységben, kavicsba ásott gödörben kalcinált csontok és égett agyagrögök között kőeszközök kíséretében két, szájára állított ép edényt találtak, amelyek azonban nem kerültek a múzeum gyűjteményébe.

1 1 EKM RA 938-74. 78/11. MÉZESHEGY (IRTÁS-DŰLŐ): A Ő? Mithay Sándor 1979 márciusában aközség határáról készített légifotón ismeretlen korú földvárat fedezett fel, amelyet a terepen, a Mézeshegy elnevezésű szőlőhegyen és az Irtás-dűlőben részben sikerült azonosítania.

1 1 EKM RA 1132-95. 80. VINÁR 80/1. BELTERÜLET: 6 Kk Szt. Péter titulusú kőegyházát nem 1393-ban, hanem 1323-ban errdítik először. (L. az MRT 5. jegyzetében szereplő forrást)

1 1992-ben - amikor kívülről tatarozták a templomot - leverték vakolatát, és ekkor látszott, hogy a hajó keleti része és az ahhoz csatlakozó, íves alaprajzú szentély egy Árpád-kori templom maradványa. Az 1323-ból ismert egyház eszerint 13. századi eredetű. Az 1779-es püspöki látogatás jegyzőkönyve szerint 1741-ben építették barokk formájúra a korábbi templomot

2 (Koppány T.) 1 HO 1.118-119, Anjou-kori oklevéltár VII. Bp.-Szeged 1991. 617. regeszta. 2 Püspöki lt. Veszprém, A.8/12. Vis.Can p.109, OMvH Topográfiai Adattár. 80/4. CSERALJA: ü RÓ A topográfiai kötetben röviden ismertetett temetőrészlet (II. századi germán) egészét (17 sír) az ásató, Mithay Sándor közzétette.

1 1 Mithay S. 1989a.