Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994
(Ró) A vasútállomáson a rámpa mellett 1986-ban találták és ajándékként került a múzeum Numizmatikai Gyűjteményébe I. Constantinus császár 311-316 között a sisciai verdében készült kisbronza. 1 Elképzelhető, hogy valamilyen szállítmánnyal (kő, homok) vidékről került ide. 1 EKMlsz. 91.1.2. A meghatározást Torbágyi Melindának (MNM) köszönöm. 63. PÁPAKOVÁCSI 63/1. BELTERÜLET: 6 Kk A veszprémi püspökség Schematizmusa szerint 1496-ban plébánia a győri egyházmegyében. Ha 1698-ban romos, ahogy a topográfiában is szerepel, akkor valóban középkori eredetű. Az 1787-93 között épített r. k. templom a korábbi helyére épült. Az 1698-ban romos templomot a protestánsok áUították helyre és 1749-ig használták. Ekkor Esterházy Ferenc gr. vette el tőlük. 1779-ben még régi állapotában írták le. 1 (Koppány T.) 1 Püspöki lt. Veszprém, Prot. Episc. A.39B/5. p. 225, A. 8/12. Vis. Can. p. 192, OMvH TopográfiaiAdattár. 63/6. ATTYA-MAJOR: O Ró, Á-Kk 1993 májusában és szeptemberében a Bakony Barlangkutató Egyesület tagjai (vezető: Gyúrom Csaba, Ajka Kandó K. ltp. 4.) az ismert lelőhely északi részén, a Séd teraszán forráskürtő bontása közben régészeti leleteket találtak, amelyeket átadtak a múzeumnak. A betöltődés leletei: római hombártöredék (XVTE. t. II.) 1 , jellegtelen Árpád-kori edénytöredékek 2 , valamint két-három 14-15. századi fehér „bőredény" töredékei (XVEI. 1.12-13.) 3 e korszakok forrásfoglalását bizonyírják 1 EKM lsz. 94.33.5. 2 EKMlsz. 94.33.1.-4. 3 EKMlsz. 94.33.6.-10. 63/8. KIS AKOL (ATTYA-PUSZTA, HOMOKBÁNYA) O LT Az erdészeti homokbánya a község és az Attya-puszta közötti út délkeleti oldalán, sertéstelep közelében található. A területen a '40-es évektől kerülnek elő csontvázak és egyéb régészeti emlékek. 1970. november 17-19-én, leletbejelentést és tárgyajándékozást követően, Mithay Sándor végzett hitelesítő ásatást az erdészeti homokbánya területén. Kelta temetőre utaló maradványnak tart egy 25 cm-es mélységben lelt, felfordított tálat. A területről ajándékként is kerültek ilyen korú tárgyak (XIX. t. 1-2.) a múzeum gyűjteményébe. 1 1 EKM RA 864-73, Mithay S. ásatási naplója 867-73, lsz. 71.21.1, 71.22.1.-5. 65. PÁPATESZÉR 65/1. BELTERÜLET: 6 Kk Az 1501-től ismert egyház plébánosa már 1427-ben szerepel, neve Péter. 1 Az 1698-ban és 1733-ban tető nélküli, romos épületet 1737-ben látták el tetővel és vették használatba a katolikusok. Ennek helyére épült, valószínűleg falai felhasználásával 1776-79 között a mai templom. 2 (Koppány T.) A templom körüli, valószínűleg középkori temető bolygatásáról újabban 1976 tavaszán szereztünk tudomást 3 1 OL Dl. 61.415. 2 Püspöki lt,Veszprém, Acta paroch.Fasc. 5. No. 153. és Fasc. 7. No. 209, OMvH Topográfiai Adattár. 3 EKM RA 960-77. 72. TAKÁCSI 72/1. BELTERÜLET: 6 Kk Az 1698-ban a reformátusok által használt templomot 1721-ben és 1748-ban pápista formára, szentéUyel és toronnyal építettnek írták, amelyet utoljára 1732-ben renováltak. A mai ref. templomot falainak felhasználásával, 1777-ben készített terv alapján építették. 1 Egyházas- és Kápolnástakácsi semmiképpen nem lehetett azonos, a középkorban ugyanis az egyházas szó plébániás helyet jelölt kápolna pedig nem szolgálhatott plébániatemplomul. Az sem fogadható el, hogy a mai falu északi része volt Alsó- és déli része Felsőtakácsi. A középkorban mindig fordítva volt. (Koppány T.) 1 Püspöki iL Veszprém, Acta relig. Fasc. 4. No.12. és 13/3. és Fasc. 7. No.178, OMvH Topográfiai Adattár.
