Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

55/5.KANÁUSRA-DŰLŐE.:0 B Az ismert lelőhelyről újabb kisapostagi kultúrához sorolható mészbetétes díszítésű edénytöredékek (XVI. t. 2-5.) és kovapattintékok kerültek gyűjteményünkbe Molnár András (Zalaegerszeg, Ola u. 27/IV.) ajándékozása révén.

1 1 EKM RA 1002-85, lsz. 87.1.1.-2. 56. NEMESSZALÓK 56/2. PÓRSZALÓK: 6 Kk A romos, középkori eredetű Szt. Márton-templom 1752-ben és 1774-ben még állt. 1786. június 30-án kelt Bajzáth József veszprémi püspök levele Batthyány József prímáshoz, amelyben közli, hogy a pórszalóki egyház romjainak anyagát nem tudja átengedni a kápolnai iskola építéséhez, mert arra szükség van a romos külsővati templom helyreállításánál.

1 (L. erről a 40/1 lelőhelynél írottakat.) 1 Püspöki lt, Veszprém Prot. Vicariate Tom. 2. p. 262. és Prot. Episcopate A. 398/22. p. 142. 57. NÉMETBÁNYA 57/1. PÁSZTORKÚT (FELSŐERDEI DŰLŐ, TUSKÓS):O Bv 1973-ban Süveges György (iharkúti lakos) és fia beleásott a kistelepbe. A leleteket beszolgáltatták

1 Ezt követően Mithay Sándor végzett ugyanitt leletmentést 1973-ban, amikor kb. 90 cm mélységig ásatott. Helyesen állapította meg, hogy egy késő bronzkori települést bolygattak meg.

2

1976-ban ismét Süveges Gy. ajándékozott

3 innen származó kőeszközöket, orsógombot és edénytöredékeket a múzeumnak. Ezek a szovjet telefonvezeték földkábele árkából származnak E sorok írója 1984-87 között a tapolcai Bauxitbánya Vállalat támogatásával végzett a területen leletmentést. Ennek során 9 halom, és a kistelep 220 m

2-ének feltárását végezte el. A temetkezések és akistelep anyaga főként a halomsíros kultúra jellegzetességeit őrzi, de ezek mellett az urnamezős kultúra hatása is megfigyelhető. Az emlékanyagot a RBD-Ha Al időszakra keltezem A cserép- és bronztárgyak egy részén természettudományos vizsgálatok is történtek.

4 1 EKM lsz. 74.32.1.-9. 2 EKM RA 925-74. Mithay S. ásatási naplója, lsz. 73.21.1.-16., 74.33.1.-25. 3 EKMlsz. 77.1.1.-4. 4 IlonG. 1984., 1986., 1989a., Eon G.-Vargal. 1994, Bakos M.-Borszéki J. 1989, Költő L.-Kis VM 1992, Varga I. et. al. 1988, 1989. 57/2. KÁPOSZTÁSKERTEK: O Bv, Ró 1993 tavaszán Papp Szabolcs (Pápa, Külső Veszprémi u. 15.) diák késő bronzkori

1 edénytöredékeket, római kori

2 fedő töredékét és újkori

3 edénytöredékeket talált s adta át azokat múzeumunk régészeti gyűjteménye számára. 1 EKMlsz. 94.30.4.-7. 2 EKMlsz. 94.30.1. 3 EKMlsz. 94.30.2.-3. 57/3. HÁZI FÖLDEK O Bv 1971-ben Torma István terepbejáráson a késő bronzkori halomsíros kultúra edényeinek töredékeit (XVI. t. 6-10.) gyűjtötte össze ezen a területen.

1 1 EKMlsz. 71.3.1.-14. 57/4. BELTERÜLET (HARANGLÁB): ö Kk Mithay Sándor 1971-ben a területen a levéltári dokumentumokkal

1

, valamint a G. M. monogramos téglákkal is igazolható Gasteiger Miklós-féle (működött: 1757-1781) üveghuta hulladékgödreit tárta fel. Öntő- és olvasztótégelyek, rontott és ép üveggyártmányok, továbbá téglatöredékek mellett jelentős mennyiségű mázas kerámiát talált (XVI. t. 11-17., XVE. t 1-8., XVEL t. 1-3.). A területen Lipót császár ezüst 3 krajcárosa és Mária Terézia 1763-ban vert pénze is előkerült

2 1 Erii. 1966.149-151. 2 EKM Történeti Adattár MiÜwy S. ásatási naplója 73. 174, tárgyak: lsz. 73.17.1.-73.19.1, 73.23.1.-196.