Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

8-9.)» és a szintén kirabolt 22. sír 24 karátos, 4,6 g-os arany szíjbujtató csatkarikája bír. Főként az utóbbi a bizonytalan, hun kori keltezés (425-455) alapja

4 A gyöngyökön elektronsugaras mikroanalízist végeztettünk

5 3. Megtaláltuk egy a korai halomsíros időszakhoz köthető, szórthamvasztásos, urnasíros temető néhány (számozásom szerinti I.A., 10., 11-12.,) sírját. A sírokban keveredik a korai halomsíros, a magyarádi és a mészbetétes kultúra (XV. t.) leletanyaga. A temetőt a bronzkor koszideri periódusára datálom. Az l.A sír állatcsont mintán mért radiocarbon kora: Deb-1999: 3450 +/- 60 BP (1878-1692 cal BC), Deb-2021 3470 +/60 BP (1884—1740 BC). Néhány gödör eseüeg a mészbetétes kultúra településére utalhat.

6 A privatizált földterületen 1993-ban még dolgozhattunk, 1994-ben azonban erre már nem volt lehetőségünk az új tulajdonos miatt 1 Az első két év eredményeinek összefoglalása és a Kör méltatása Ilon G. 1992b. 2 Nagy L. 1939 3 EKM lsz. 93.1.282, sigillata. A meghatározást Gábler Dénesnek (MNM) köszönöm. 4 Bónal. 1993.228-229. 5 A vizsgálatokat Járó Márta vegyészmérnök (MNM) közreműködésével Tóth Attila (MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet) végezte el. Szívességüket ezúton is köszönöm. A jegyzőkönyv EKM RA 111 6-96. 6 Hertelendi Ede és munkacsoportja (MTA ATOMKI, Debrecen) munkáját ezúton is köszönöm. 51/4. TEMPLOMDOMB O Á-Kk A topográfiában ismerteteti lelőhely nyugat-északnyugati részén 1991 tavaszán Árpád- és középkori cserép bográcsperemet, fazék fenék-, oldal- és peremtöredéket csigavonalas tálperemet és kályhaszem töredéket

1 gyűjtöttem. Egy frissen ásott gödör metszetében kemence tapasztását figyeltem meg, s innen fazékperemeket

2 hoztam be. Mindezek az adatok a már azonosított falu kiterjedését pontosítják. 1 EKMlsz. 94.6.1.-8. 2 EKMlsz. 94.6.9.-10. 51/5. GERHA A Q> Bv A kincslelet legújabb, pontos keltezése: késő bronzkor, Mozsolics Gyermely B Vc.

1 A Laczkó D. Múzeumban (Veszprém) őrzött egyik lepényt vegyelemeztettem. 93,1%-ban rezet (Cu) tartalmaz.

2 1 Mozsolics A. 1985.152. 2 Don G. 1989a 2. táblázat 51/6. MESTER-DOMB O Kk A lelőhelyen 1993 tavaszán a Nagydémi Honismereti Kör tagjai végeztek, fémkeresőt is használva, felszíni gyűjtést. Középkori kovácsoltvas tárgyakat

1 (karika, lemezek, késtöredékek, patkószegek) és egy bronzlemez töredékeit, valamint jellegtelen edények töredékeit találták meg és juttattak a múzeumba. 1 EKM RA 1112-93, lsz. 94.7.1.-47, 94.34.1.-10. 51/7. ÚRHÁZY-DÚLŐ O Kk Dém legkorábbi említése nem 1332, hanem 1283.

1 A topográfiában felsorolt adatokból kimaradt az 123 l-ben - tehát még korábban! - itt említett kápolna.

2 (Koppány T.) A topográfiában ismertetett lelőhelyen a Nagydémi Honismereti Kör tagjai 1993 tavaszán végeztek fémkeresőt is alkalmazva - felszíni gyűjtést. Középkori jellegtelen edények töredékei mellett kovácsoltvas tárgyakat (pl. szegárkos patkó), bronzhuzal és pártaöv töredéket találtak.

3 1 CDVII./2.95. 2 Koppány T. 1967.136. 3 EKM RA 1112-93, lsz. 93.9.1.-8, 94.40.1.-4. 51/8. SZŐLŐKALJAI.: O Ő, LT? 1992 őszén a Nagydémi Honismereti Kör tagjaival őskori településre utaló epplényi és más bakonyi radiolaritokat gyűjtöttünk a felszínen. 1993 márciusában ismételt bejáráson edénytöredékeket nem, de egy emberi koponyatöredéket (51/9 temető?) és egy összehajtogatott, öntött, húzott bronzhuzalt és egy bronzlaptöredéket

1 találtak még és ajándékozták mindezeket a múzeumnak. A tárgyak valószínűleg a kelta településhez tartozhattak.