Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

47. MARCALTÖ 47/1. BELTERÜLET: 6 Kk 1380-ban említett középkori temploma 1493-ban exempt, azaz kiemelt, közvetlenül az esztergomi főegyházmegyei hatóság alá tartozó egyház.

1 (Koppány T.) 1 OL Dl. 102.651. 47/2. BARÁTOK KOLOSTORA: ím Kk A Marcaltői család kastélyának legkorábbi ismert adata 1590-ből származik.

1 Ezt a kastélyt - amely nyilván korábban épült - alakíttatta tovább 1608-1610 között M. Miklós veszprémi alispán. A kuruc kor háborúiban pusztulhatott el. (Koppány T.) 1 OL Zalabéri Horváth levéltár 1. cs. 1590. évrendezett iratok. 47/22. ORSZÁGÚTI-DŰLŐ: O Ő, Kk A lelőhely a Bandzsur-tagtól (MRT 47/6.) északnyugatra kb. 350-400 m-re, az országúttól kb. 50 m-re, a Marcal-főcsatornától keletre kb. 350-400 m-re található. Aleletek egy kb. 100 m átmérőjű, enyhén az országút és Marcaltő felé lej tő területről származnak. 1992 tavaszán itt jellegtelen őskori

1 és késő középkori kovácsoltvas tárgyat, kályhaszem- és cserép pipatöredéket, valamint edénytöredékeket (köztük barnamázas)

2 gyűjtöttem. 1 EKM RA 1097-92, lsz. 94.9.1.-3. 2 EKMlsz. 94.9.4.-11. 48. MEZŐLAK 48/1. REF. TEMPLOM: 6 Kk Az 1373-ban először említett, akkor épülő Boldogságos Szűz középkori egyháza helyén áll. A 16. század óta protestáns, kapuján 1623-as évszám. 1698-ban rozoga, 1742-ben építették újjá

1 1830-ban teljesen átépítik, utoljára 1911-ben. (Koppány T.) 1 Püspöki lt. .Veszprém, Acta relig. Fasc. 4. no.12. OMvH Topográfiai Adattár. 48/3. SZÉLMEZŐI.: + Me Az 1970-es évek végéig a Magyar Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményébe került nagyemlős-, madár- és moUuskaanyagot feldolgozták

1

, ami a mezolitikum természetföldrajzi képét pontosítja. 1 Krolopp E.-Vörös I. 1982. 48/5. SZENTPÉTERI-DOMB L: O B, Bv. Ù Á, Kk A lelőhelyről 1971-ben ajándékozás révén őskori agancs baltafoglalat és két kőbalta, középső bronzkori mészbetétes és késő bronzkori leletek kerültek (XE. t 1-4., 15-19.) a gyűjteménybe.

1 Tudomásunkra jutott, hogy a mezőlaki Kinizsi Mgtsz az ismert lelőhely eldózerolását tervezi. A munkálatokat meg is kezdték. A kivitelező cég (azonos Jánosháza-Országúti dűlői késő bronzkori halmát korábban megbolygatóval) munkásai nem voltak hajlandók folytatni a munkát. Még ez előtt - 1985 tavaszán - Mithay Sándorral jártam először a lelőhelyen. Ekkor huUámvonalas fazék oldaltöredéket, rádlidíszes oldaltöredéket, Árpád-kori cserép bográcsperemet (XE. t. 5-7.)

2 találtunk. A bejelentés utáni kiszállásokat követően megállapodtunk a helyi tsz vezetőivel, hogy a feltárást finanszírozzák. Erre még ugyanezen év augusztusában került sor.

3 Ennek során 7 szelvénnyel 160 m

2-t kutattam (5. ábra) át. A középkori Asszonyfa falu templomának helyét sikerült azonosítanom a „TI" szelvény területén. A templom keszói és balatonfelvidéki kőből épült, ahogy az összedobált kőmaradványok igazolják. A templomkörüE temető több mint 80 sírrészletét és sírját is feltártam. (A domb az 50-es években még kb. 1 m-rel magasabb volt. A sírok egy részét, azok késői rétegét már a bánya megnyitása előtt és óta folyamatosan bolygatták.) A „T3" szelvényben a sírok három rétegét figyeltem meg. Itt a legalsó rétegben fekvő 9. sír koponyája bal oldalán S-végű bronz hajkarika volt Valószínűleg az „A" szelvény 13. sírjából származik egy ezüst, S-végű hajkarika, amelyet leletmentésünk előtt illegális kutató emelt ki, majd adott át gyűjteményünknek.

4 Az ,A" szelvény 5. sz. sírja hármas temetkezést tartalmazott. A sírból Ottokár vagy Rudolf (1261-1281) bécsi ezüst denára (Wiener