Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1945)

FÜGGELÉK VII. (60/1943.) Nyugdíjszabályzat Az 1932. évben 81/192. sz. alatt rendeztem egyes tisztjeim és tisztviselöiemre vonatkoztatva a Pápa-Ugodi és Devecseri Uradalmaiban a nyugdíjat, amelyet a veszprémi kir. törvényszék, mint hitbizományi hatóság 830. 2/1933. sz. végzésével a Pápa-Ugodi hitbizotmányt illetőleg tudomásul vett és vagyonfelügyeleti szempontból jóváhagyott. Az egyre növekvő drágulás arra késztett, hogy kizárólagosan alább felsorolt tisztjeim és tisztvislőimre vonatkoztatva módosítást eszközöljek, illetve a hivatkozott nyugdíjszabályzatomban az ott rögzített készpénzértékeket búzára, rozsra és tűzifára változtassam át, meghagyván az alábbi pengőértékekre, mint legkisebb egyenértékeket, amelynél kevesebb az évi nyugdíj összege nem lehet az alábbi táblázatban feltűntetett évi Pengő nyugdíj összege, mint minimális érték szerepel a búza, rozs és tűzifa elszámolási ára a budapesti tőzsdén jegyzett dunántúli szokvány minőségű búzára és rozsra jegyzett legmagasabb ár, vagy ennek nemlétében hatósági legmasabb ár. Tűzifára pedig a pápai fatelepen érvényben lévő házhoz szállított kis tételekre megállpított ár az irányadó és pedig I. o. bükk hasáb tűzifára vonatkoztatva, ennek nemlétében az ugyanezen minőségnél a pápai fatelepen elért eladási ár. A lakbér összege Pengőben van kifejezve és a nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik. A nyugdíjat - csakis jelen rendeletemmel érintett tisztjeim, tisztviselőim részére - lakbér hozzájárulás címén kiegészítem, hogy majdan nyugdíjba vonuló tisztjeim a jól megérdemelt nyugalomban lakbérgondokkal ne küzdjenek. Azon női tisztviselőimmel szemben, akikre a fent hivatkozott 81/1932. sz. nyugdíjszabályzat rendelkezései a fentiek értelmében kiterjednek, kikötöm még, hogy elhalálozásuk esetén túlélő házastársukat (férjüket) és jogutódaikat és pedig még kiskorú gyermekeiket sem illeti meg a nyugdíj. Ezek tehát nem özvegyi nyugdíj, sem árvasegély, vagy semmiféle más címen az elhalt tisztviselőnő velem, vagy jogutódaimmal szemben semminemű jogigényt nem támaszthatnak. 1. §. A Pápa-Ugodi hitbizomány és Devecser uradalmaimban alkalmazott tisztjeim és tisztviselőimre, ezeknek özvegyeire és árváira vonatkozólag a mai napig az 1867. évi január hó 1-én kelt és majd 1878-ban módosított, illetve 81/1932 R. sz. nyugdíjszabályzat volt érvényben, amely nyugdíjszabályzat továbbra is érvényben marad mindazokra, akikre vonatkozólag a nyugdíj jogosultságot elismertem, de jelen nyugdíjszabályzatot ki nem terjesztettem. 2. §. Az alábbiakban felsorolt feltételek fennforgása esetében, az uradalmaimban alkalmazott azon tiszteket és tisztviselőket, akik a jelen nyugdíjszabályzat 15. §-a alatt bennfoglaltatnak, nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árváit pedig árvasegély illeti meg. 3. §. A nyugdíjazás vagy a tiszt, tisztviselő kérelmére, vagy hivatalból történik. Hivatalból bármelyik tiszt, tisztviselő kérelmére, vagy hivatalból történik. Hivatalból bármelyik tiszt, tisztviselő minden indokolás és ok nélkül bármikor nyugdíjaztatható. Minden tiszt, tisztviselő mindaddig szolgálni köteles, míg hivatalának folytatására testileg és lelkileg alkalmas. Kivetettnek a szabály alól azok a tisztek és tisztviselők, akik életüknek 65. évét már betöltötték. 4. §. Nyugdíj képességét elveszti a tiszt, tisztviselő a. ha állását beleegyezésem nélkül elhagyja, b. ha a gazdatiszti törvényben meghatározott bármely ok miatt tiszti állásából elbocsájtatik, c. engedelmem nélkül házasodik. A már nyugdíjat élvez© tiszt, tisztviselő elveszti azt, ha akár szóval, akár tettel az érdekeim ellen cselekszik, úgyszintén, ha valamely bűntett, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt a m. kir. bíróság által jogerősen elitélik, vagy szélsőbaloldali mozgalmakban vesz részt. Ugyanez a szabály vonatkozik az özvegyi nyugdíjra és árvasegélyt élvező hozzátartozókra is.