Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)
Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1945)
az erdőgondnokságok és mindezek közlik az alkalmazottakkal szóbelileg. A tisztek aláírásukkal igazolják a tudomásulvételt. A háború végére jellemző lazulás itt is érezhető. Az erdőtiszteknek és erdészeti alkalmazottaknak elrendeli: 1943. december 1-től a vadászbérlő, a gróf erdészeti személyzete és Jehn Béla konyhafőnök jogosult vadászni. Egy későbbi időpontban csakis azok vadászhatnak, akik részére az erdőigazgató útján szóbelileg, vagy írásban „vadászatra engedélyt adok" (180/1943.). Minden rendelethez csatolták azt az iratot, amelyen alulírottak a rendeletet tudomásul veszik. Meg kell jegyezni azt is, hogy ez a módszer állandóan dívott. Ahogyan a háború elhúzódása miatt mind zavarosabb lett az élet, a gróf kiad egy jegyzőkönyvet „Pro Memóriám" címén. Szinte végrendeletszerűen közli a legfontosabb elgondolásait az uradalomra és annak fejlesztésére vonatkozóan (174/1943. VIII. Függelék.). 1944-ben az uradalom tisztjeinek és tisztviselőinek megállapított készpénzilletmények egyenértékeit március hónapra az akkori hivatalos alapárakon megállapítva: búza mázsánként 40 P, rozs 37 P, tűzifa 8,30 P. Ez a rendelet március 1-én lépett érvénybe (33/1944.). Mácius 28-tól „a búza és rozs járandóságból az illető tiszt vagy tisztviselő a háztartása részére oly mennyiség igényelhető természetben, amennyi a jelen törvényes rendelkezések mellett természetben kiadható, míg az ezen felüli mennyiség csak készpényben igényelhető". Árpa, szemes tengeri és ocsú csak olyan mennyiségben igényelhető, amennyi az illetőnek a sertés és baromfi tartásának megfelel. Az ezen felüli járandóság készpénzben került megváltásra és kifizetésre. Ennek alapján a baromfiállományt is be kell jelenteni. Szemestermény csak egy negyedévre igényelhető. A sertéstartást minden év december 1 -ig külön kell bejelenteni. Burgonyából is csak a szükséges mennyiség igényelhető természetben, az ezen felüli mennyiség készpénzben került elszámolásra. A természetben kiszolgáltatható szemestermény és burgonya mennyiségét központi igazgatóság állapítja meg (38/1944.). 1944. április lén esedékessé vált az igénybe nem vett gabona váltság-összegét az uradalom megerősíti: búza 57,08 P, rozs 54,08 P, árpa 51,75 P, szem. tengeri 47,20 P. Ebben a rendeletben „megerősített" egységárak csakis a természetben igénybe nem vett gabona váltságárára vonatkoznak (43/1944.). Március 31-én a tisztek részére megállapított készpénz-illetmények egyenértékeit április hóra a hivatalos alapárakon az uradalom megállapítja: búza mázsánként 40 P, rozs mázsánként 37 P, tűzifa mázsánként 8,93 P. (48/1944.). Április 1-én a tisztek részére esedékessé vált és természetben igénybe nem vett: ocsú mázsánként 40 P, tűzifa mázsánként 8,93 P. Az akkori érvényben lévő hivatalos árak alapján az uradalom megállapítja és megerősíti (49/1944.). A veszprémi m. kir. közellátási felügyelőség értesítette Czuppon Károly gazdasági igazgatót, hogy a mezőgazdasági üzemben foglalkoztatott értelimségi alkalmazott „ha járandóságát részben vagy egészben kenyérgabonában kapja meg, kenyérgabona vámőrlésre, várcserélésre jogosult. A gazdaság tisztjei és tisztviselői ha a kenyérgabona fejadagon felüli természtebeni járandóságukat" teljes egészében igényelnék, úgy az részükre az 1943/44. gazdasági évre teljes egészében kiutalható. „Ha a hatóság ezt netán észrevételezi, akkor az uradalom minden néven nevezendő felelőséget a tisztekre, tisztviselőkre hárítja" (71/1944.). Még egy utolsó alkalom is volt (1944. július 11-én), amikor is a konvenció fejében járó terményeknek beszolgáltatása esetén, a beszolgáltató személyekre részére a hivatalos áron felül a beszolgáltatókat megillető jutalom járt és így a búza mázsánként 58,58 P, rozs mázsánként 55,85 P, árpa mázsánként 53,25 P, sz. tengeri mázsánként 48 P. Ebben a rendeletben megerősített egységárak csakis a természetben igénybe nem vett gabona váltságárára vonatkoznak (80/1944.). Ugyanez év december 15-én az uradalom a tisztek és tisztviselők részére karácsonyi ajándékul egy havi fizetést adott. A rendelet megállapítja (129/1944.), hogy ez a karácsonyi ajándék járandóság jellegével nem bír... És „ez Gróf Úr Őméltósága elhatározásától függött és függ a jövőben is annak engedélyezése, illetve adományozása". 34 tiszt illetőleg tisztviselő kapott így egy havi fizetést. A „fentiekben felsorolt tisztek és tisztviselők részére a karácsonyi ajándék akkor is kifizetendő, ha valaki közülük katonai szolgálatot teljesít". 1944. november 27-én vették fel Milotay Lillát a központi hivatalba ideiglenes minőségben. Készpénzben havi 300 P, természetben egy ürm. hasáb tűzifa és napi egy liter tej házhoz szállítva. Illetményei után kivetett OMBI díj és adó felét kell megtérítenie. Az uradalmi orvos által gyógykezelés és rendelt gyógyszer díjmentesen illeti meg. A netán szükségessé váló korházi, betegápolási és műtéti költségekhez az uradalom hozzájárul, de ezt az orvos javaslatával együtt kell kérvényeznie. „Megengedem, hogy a netán bekövetkezendő kiürítéskor Ön Pápa városát minden fennakadás nélkül elhagyhassa." (128/1944.) Kilenc tiszt részére kiutal az uradalom befőzési cukorként a cukorgyár által előlegként az uradalom részére kiszállított cukorból gyári áron személyenként 10 kg-ot. Ennek szétosztásáról a gazdasági igazgató gondosko-