Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1945)

részében a változott értékviszonyokra való tekintettel az év elején hozott rendeletben felsorolt értékelések hatályukat vesztették, mert a mindenkori forgalmi értéknek megfelelő értékben veendők számításba (80/1932.). Ez utóbbi rendelet második részében a legújabb nyugdíj-szabályzatukat ismertetik (81/1932. Függelék VI.). A már említett fizetési osztályokba való besorolás után a nyugdíjrendelet részletesen kitér a nyugdíjképességre: ki veszítheti el azt, részleges és teljes tiszti nyugdíjra, az özvegyi nyugdíjra és az árvasegélyre. Minden részletében szociális megoldások sorakoznak fel. A további években már megfigyelhető a tiszteknél alacsonyabb társadalom nyugdíja és kegydíja is. A hitbizományi zárlat miatt 1931-től 1933-ig nem említik a rendeletek a még 1929-ben érvényes renumerációt. Összehasonlításra az 1929. és 1932. évi tiszti illetmények alkalmasak. Az 1932. évi tagoltabb, részletesebb. 1929. fiz.o. 1932. 6 000P III. 8 400P 2 800P IV. 6 800-6 600 P 3000P V. 3600-4000P 2400P VI. 2000-2300P 1800P VII. 1600P„szabadságidő tisztifogat-tartás illetmény állatok, renumeráció cs. gyógykezelés, felmondási idő, korpótlék, pótlék nevelési járulék kiküld, költs, kisebb családi pótlék 1929- és 1932-ben az állások, illetmények, a családi pótlék, a gyógykezelés, a közterhek és a napidíjak között nem találtunk különbséget. Az akkori időket szem előtt tartva azt kell mondani, hogy a fizetések rendkívül magasak voltak. Még a legalacsonyabb rangú gyakornok is az akkori tisztviselői fizetésekhez mérten nagyon jól volt ellátva.

6 A tisztek tűzifa járandóságát 1933. december 16-án egy újabb rendelet (92/1933.) módosította. A III. és a ÍV. fizetési osztálybeliek 60 ürm. hasább fát kapnak, az V. osztályban lévők 30 ürm-t. A VI. osztályban 24 és a VII, fizetési osztályban pedig 16 ürm-t. Ez a rendelet csakis erre az évre volt érvényes és ez nem módosítja az előző évi rendeletet. Öt év múlva, 1938. október 1-től drágasági pótlékot vezet be az uradalom a tisztek részére (85/1938.). 1933. július 25-ig befizetett adó-térítés azon tiszteknél, akiknek „személyi folyószámla tartozásuk nincsen, kezeihez kifizethetően az uradalmi számvevőség utalványa alapján, míg akiknek folyószámla tartozásuk áll fenn, azok az általuk számvevőségi utalvánnyal részükre kifizetendő adótérítést teljes összegében folyószámlájukra befizetni". Majd a tisztek másutt eltöltött szolgálati idejét beszámítják, mintha ennél az uradalomnál kezdtek volna, így került sor Stark Dezső főerdőmérnökre, aki 1910. december 1-től 1927. december l-ig, Noll Ferenc számvevő 1924. január 1-től és Világhy Imre erdőmérnök 1924. január 1-től másutt szolgált. A családi pótlékra vonatkozóan újabb rendelkezés lépett életbe. A nősülésük után alkalmazott, illetőleg „szolgálatomban előzetes írásbeli engedélyem alapján nősült tisztviselőim minden törvényes gyermeke születésének napjától kezdve, betöltött 10 éves koráig, nemre való tekitet nélkül havi 25 P-t kap". Betöltött 10 éves korától pedig, amennyiben középiskolai vagy főiskolai tanulmányait folytatja, vagy a fiú katonai szolgálatát végzi, a fiúgyermek legkésőbb 24 éves, a leány gyermek 18 éves koráig havi 50 pengő nevelési járulékot kap „mindaddig, amíg a gyermek atyja mint tisztviselő tényleges szolgálatomban áll". Ha gyermek nem folytat tanulmányokat és nem teljesít katonai szolgálatot, akkor a családi pótlék havi 24 P-re csökken (85/1938.). 1936 karácsonyára ajándékként 8 újabb tűzifa mennyiséget utalnak ki: a III. fiz. osztálybelieknek 20 ürm-t a ÍV. fiz. osztálybelieknek 18 ürm-t az V. fiz. osztálybelieknek 14 ürm-t a VI. fiz. osztálybelieknek 12 ürm-t a VII. fiz. osztálybelieknek 6 ürm-t. Simonies György kastélygondnok részére 12 ürm.-t, Molnár Mihály kertésznek 8 ürm.-t utalnak. Ők ketten nem tisztek, de feltétlenül bizalmi emberek, akiknek megajándékozását minden alkalommal szükségesnek tartják. Az ajándék-tűzifát a lakásukon adják át. Ha valaki a fát nem természetben kívánja, úgy „ez megváltható, mégpedig a pápai piacra befuvarozott kemény hasábfa a heti árán" (70/1936.). A következő év decemberében fix fizetés szerint járt a karácsonyi ajándéknak számító tűzifa mennyiség az előző évnek megfelelően. (66/1937.)