Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1945)

ACTAMUSEIPAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 3-4— 1992 MITHAY SÁNDOR ADATOK A PÁPAI ESTERHÁZY URADALOM TISZTIKARÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ (1927-1945) Esterházy Tamás gróf birtoka Veszprém megyében terült el. A pápa-ugodi birtokrész hitbizomány volt és legnagyobb részben a pápai járásban helyezkedett el. Ezt elsőszülöttségi hitbizománykcnt Esterházy Pál gróf 1872-ben alapította.

1 A birtok másik része szabadrendelkezésű vagyon volt, ez a devecseri birtok. Az 1857. évi hagyatéki felvétel szerint a pápa-ugodi és devecseri uradalom 63.257.67 katasztrális holdat tett ki. 1916-ban az uradalom erdőgazdasága Ugod, Bakonyszücs, Kup, Pápateszér, Fenyőfő, Iharkút és Somhegy határában található és 19.859 hold kiterjedésű. A pápai hitbizományhoz tartozott a fent említett évben nyolc bérgazdaság (pápai, nagygyimóti, járóházai, vadkerti, diósi, nórápi, petendi és borsosgyőri valamint az igali gazdaság.)' 1928-ban a nórápi, járóházai és vadkerti gazdaságról értesülünk (39/1928). 1939-ben pedig a járóházai és vadkerti gazdaságot említik. Ugyanebben az évben a devecseri uradalom káptalanfai gazdaságáról hallunk (93/1939). Esterházy Tamás apja Ferenc gróf volt, a hitbizományt alapító Pál gróf unokája. A kiskorú Tamás gyámja 1918-ban Móric gróf volt. Tamás 1900-ban született és 1964-ben halt meg Svájcban

4 (1. ábra). Felesége Pálffy grófné volt. Tamás gróf elődei pénzügyileg eléggé zavaros állapotban adták át a birtokot. Az új birtokos is könnyen vette ekkora uradalom igazgatását. A legtöbbször meg nem bízható tisztjei az okai a pénzügyi nehézségeknek. 1927. január 1-től vannak részletes és pontos értesüléseink a kétféle birtokról és a tisztikaráról rendeletek formájában. A cselédségről alig maradtak a rendeletekben adatok. Az erdőgazdaság kisebb rangú személyzetéről aránylag bővebben értesülünk, mint a mezőgazdaság embereiről. Megérzésünk szerint 1944 végéig szinte nagyobb hangsúlyt kapott az erdészet, mint a mezőgazdaság. Valószínűen ez abból is származik, mert a Pápaugodi uradalom területén (a Magas-Bakonyban) sok volt az erdő. Viszont a devecseri uradalomban a mezőgazdaságon belül több termelési ágat is műveltek, bár itt is volt erdőgazdaság. A rendeletek alapján egyszerre csöppenünk bele a nagybirtok életébe és egy uradalom magasabb rangújainak mindennapos ügyeibe. A rendeletek szövegezése ugyan rendkívül finom hangú és sok alkalmommal alig vehető ki a szövegből a tény, ami miatt valakiről intézkedni kellett. Bizonyos főúri zárkózottság feltéllenül észrevehető. Az akkori pápai lakosság vajmi keveset tudott az uradalom belső életéről. A tisztikar fölötte érezte magát a pápai lakosok hozzájuk képest szegényes, egyszerű tömegén. 1927. márciusban kelt az uradalom számviteli rendszeréről és módszeréről szóló rendelet. Úgy látszik, hogy 1927. előtt ilyen nem volt, vagy a régit kellett felújítani. A rendelet a számlákat három fő csoportba sorolja: mezőgazdasági, erdőgazdasági és központi számlacsoportra. Ebből a rendeletből értesülünk a mezőgazdasági termelő területekről: devecseri, igali, járóházai, káptalanfái és nórápi gazdaságról, valamint a kertészetről és tartozékairól. Ezek közül egyik sem bérgazdaság. Ebben az időben két erdőgazdaságot említenek: az ugodit és a devecserit. A termelési rend szerint kell a számlákat nyitni. A mezőgazdasági főcsoportba tartozó összes tevékenység elszámolására az ún. „Talajművelés számla" fektetendő fel. Ugyanazon számlán számolandó el a hitbizományi és allódiális vagyon. De az előbbi kettőt külön fel kell tüntetni és így a kétféle vagyon a könyvekből külön-külön is megállapítható. A mezőgazdasági és erdőgazdasági kerületek számadásaikat rovatolva készítik el, lezárják és okmányokkal felszerelve megállapított határidőre a központi számvevőségnek küldik el. Ezeket itt ellenőrzik és „kétalapkönyves" kettősrendszerű elszámolással feldolgozzák, majd a költségvetést részletezik. Az uradalmi pénztárt központi pénztárrá szervezik át. Fontos, hogy a bevételek hova folynak be. A költségvetésen felüli kiadások csak engedéllyel történhette. Szogorú szabályok az irattárra vonatkozóan. Az ellenőrzés megszervezése is ekkor kezdődött el. Ez a rendelet 1927. január 1-én lépett életbe (1/1927., Függelék 1.). Ezt a rendeletet csak némileg változtatták meg a következő tizenhét év folyamán. Különben az egész uradalom irányítása Pápáról, a várkastélyból történt. Tamás gróf azonban leginkább Devecserben lakott.