Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

lenzéki Pártot. 1906-1910 között közoktatásügyi miniszter. 1910-ben a Kossuth Párt tagja, 1914-től a párt elnöke lesz. 1923-tól fődelegátus a Népszövetségben. Genfben hunyt el 1933. február 7-én. Ágoston József Pesten született 1843. november 30-án. Somogy megye szabadelvű küldötte. 1893-ban az Első Magyar Altalános Biztosító igazgatója. 1895-ben, mint mérnök az anversi világkiállításon a magyar kiállítók elnöke. 1896-190l-ig képviselő. Budapesten hunyt el 1908. október 2-án. Balogh Kálmán Győrben született 1848-ban. Komárom megye szabadelvű küldötte, jogot végzett, földbirtokos. Győrben főjegyző, majd 1870-től komárommegyei füssi birtokán gazdálkodott. Aktív részese a vármegyei mozgalmaknak. 1899. február 6-án hunyt el Füssi birtokán. Barcsay Domonkos Nagyszebenben született 1848. december 13-án. Kolozs megye küldötte. Párton kívüli. Közéleti tevékenységét katonai pályán kezdte, majd Kolozsvár és Kolozs megye életében játszott kiemelkedő szerepet. Főrendiházi tagsága képviselősége miatt 1892-ben megszűnt. 1911-ben ismét a főrendiház tagja lett. Kolozsváron hunyt el 1913. június 20-án. Barcsay Kálmán Marossolymoson született 1839. június 27-én. Hunyad megye szabadelvű küldötte. 18691872 között a Deák Párt tagja. 1873-1875-ig külföldön élt. 1878-ban Hunyad megye alispánja. 1892-től a dévai kerületet képviseli 1902-ig, amikor is Hunyad vármegye főispánja lesz. Déván 1903. december 30-án hunyt el. Batthyány Tivadar gróf Zalaszentgróton született 1859. február 23-án. Fiume szabadelvű küldötte. 1884-től az Adria hajóstársaság kormánybiztosa. 1892 és 1896-ban szabadelvű, 1905-ben a Függetlenségi és 48-as Párt képviselője. 1910-ben a Justh párt alelnöke, de 1916-ban a Károlyi párthoz csatlakozott. 1918-ban népjóléti és munkaügyi miniszter. A polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács tagja. A Károlyi kormány belügyminisztere. A Tanácsköztársaság alatt Bécsben készítette elő az ellenforradalmat. Visszatérve Magyarországra újjászervezte a Függetlenségi pártot. Budapesten hunyt el 1931. február 2-án. Bánffy Dezső báró Kolozsváron született 1843. október 28-án. Szilágy megye szabad elvű küldötte. 1875-ben Belső-Szolnok, később Szolnok Doboka főispánja. A nemzetiségi mozgalmak és az ellenzéki erők közismert elnyomója. 1895-1899 között a „szürke kabinet" miniszterelnöke. Erőszakos fellépése parlamenti obstrukcióhoz vezetett és lemondásra kényszerült. 1904-től az általa szervezett Új Párt elnöke. Budapesten hunyt el 1911. május 23-án. Bedö Albert Sepsikőrispatakon született 1839. december 31-én. Bács-Bodrog megye szabadelvű küldötte. Az MTA tagja, az Erdészeti Lapok munkatársa, majd szerkesztője. Az 1879. évi erdőtörvény egyik megfogalmazója. 1885-ben államtitkár. 1905-ben maradt ki a parlamentből. Budapesten hunyt el 1918. október 20-án. Benke Gyula Budapesten született 1852. március 7-én. Háromszék megye szabadelvű küldötte. Székely nemes. Működését kereskedelmi pályán kezdte. 1869-ben külföldi utazást tett. 1893-ban a Terézvárosi Takarék részvénytársaság igazgatója. Nagy szerepe volt a kézi zálogkölcsön elterjesztésében. 1901-ben újraválasztják, de lemond. Budapesten hunyt el 1913. június 3-án. Berzeviczy Albert Berzeviczén születelt 1853. június 7-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. 1881- től képviselő. 1884-ben miniszteri tanácsos, majd 1887-1897 között államtitkár. Tisza István kormányának kultuszminisztere. 1899-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1905-1936-ig az MTA elnöke. Az ellenforradalom ideje alatt a konzervatív kultúrpolitika irányítója. Budapesten hunyt el 1936. március 22-én. Bessenyei Ferenc Kiskunhalason született 1840. június 14-én. Temes megye szabadelvű küldötte. 1867-ben Temes megye aljegyzője, de 1871-ben főjegyző lesz. 1883-ban főszolgabíró. 1901-ig képviselő. Budapesten hunyt el 1904. december 23-án. Bethlen András gróf Kolozsváron született 1847. július 26-án.22 Brassó megye szabadelvű küldötte. 1873-tól 1882- ig képviselő. Ezt követően Brassó és Szeben főispánja. 1890-1894 között földművelésügyi miniszter. Tervbe vette a Mezőgazdasági Tudományegyetem létesítését. Bethlenen hunyt el 1898. augusztus 25-én. Bethlen Béla gróf született 1856. augusztus 24-én. Alsó-Fehérmegyei birtokán gazdálkodik. Felesége Béldi Berta grófnő. 1892-ben Nagyenyeden Nemzeti párti programmal választották képviselőnek. Béldi László Kolozsváron született 1870. február 22-én. Háromszék megye küldötte szabadelvű programmal. Háromszékben tiszteletbeli aljegyző, majd főjegyző.