Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Függetlenségi és Kossuth párt Ugrón párt Néppárt Horvátország 54 8 16 40 453 9 2 1 2 165 Janicsáry büszke volt pozíciójára, mert a korelnökséget a „legelső méltóságnak nevezték, mivel a korelnök szava a házban ülő miniszterekre is kiterjedt." 6 Kétségtelen, hogy Janicsáry egyike azoknak, akiről legtöbbet beszélnek a képviselőválasztás idején. ,A tisztelt urak összegyülekezése megtörtént - irják a korabeli tudósítá­sok. Az öregek azért jöttek, hogy lássák maguk fölött elnökölni Janicsáryt (IV. tábla). Nem utolsó élvezet, Igaz, hogy drága." 7 A gondolat csaknem valamennyi lapban visszatért, „látni és hallani akarják az öreget, ami nem kis élvezet." 8 Janicsáry 1896-ban hivatalos korelnöki teendőit azzal a megállapítással kezdte: „Inkább hittem volna, hogy admirális leszek tengeri vizeken, minthogy ezen elnöki székben üljek." 9 S hogy ezúttal nem követett el na­gyobb hibákat, mint 1892-ben, azt Bánffynak köszönhette, aki a korclnöki tennivalókat előrehaladott korára való tekintettel feljegyezte számára. Alakja szólásra késztette az örökké humorizáló Mikszáthot is, aki lapjá­nak hasábjain néhány sorban családtörténeti feljegyzéseket közölt, de ezúttal nem elég körültekintően, amit Jókai ki is használt: „Mikszáth téved. Janicsáry nem pesti, hanem komáromi. A család háza ott állt és áll. Rév­komárom nemcsak csodaembereket, hanem csoda öregeket is adott." 10 Később, 1898-ban „Az Aga lelki-testi barátja" címen Mikszáth visszatért Janicsáry alakjára, mert neki egyedül volt szabad Jókait Móric gyereknek, máskor Ovidius gyereknek titulálnia. 11 1896 decemberében a Szabadelvű párt a választásokon aratott győzelmére való tekintettel nagyszabású ban­kettet készített elő. A párt vezéreit nem zavarta, hogy a „választások hatósági erőszak és korrupció tömeges al­kalmazása tekintetében mindent felülmúltak..." 12 és Apponyi véleménye sem, aki szerint „ez a párt, hogy emelte volna a nemzet erkölcsi színvonalát, azt a legnagyobb bámulója sem állíthatja". 1 Mint mondottam, mindez nem zavarta a kormánypártot és az összejövetelt megtartották. Ez alkalommal ismételten hallunk Jani­csáryról. Ugyanis a számunkra oly kedves Pulszky Ágoston Szilágyi Dezsőt köszöntötte, de a szórakozott Jani­csáryval elhitették, hogy ezúttal is őt ünneplik - amit az öreg felállva nagy derültség közepette meg is kö­szönt. 14 Mikszáth írásai, a Pesti Hirlap rá vonatkozó cikkei a jókedélyű, de a hivatása magaslatán egyáltalán nem álló „operett politikust" mutatják be. Szinte természetes, hogy a Széli-féle választásokon mandátumát Lendl Adolffal szemben elvesztette. 1896-ban viszont még népszerűsége teljében volt. Az ajándékozás gondola­ta megszületett, s 1897. március 18-án a finoman megmunkált ajándékszablya átadására is sor került. Az ese­ményről a korabeli napilapok pártállás nélkül beszámolnak. 15 Míg odabenn a tanácskozó teremben Rakovszky István tizenöt néppárti férfiú fényes segédlete mellett nyújtotta be a határozati javaslatait - írja a Pesti Napló - a tőzsdeadó behozatala és a földadó leszállítása tárgyában, a folyosón lesben állott a parlamenti ifjúság és megbízott hírnöke jeladását várta, hogy mikor jön az Aga. S tíz óra után megtörtént a jeladás. A folyosó ho­mályából délcegen himbálózva kerekedett elő Janicsáry Sándor, a korelnök. Fényes fekete ruhában, felvirágoz­va, nevető arccal, s fején természetesen a legkifogástalanabb ragyogású cilinderrel törtetett előre. Egyszerre felharsant a kiálltás: Éljen az Aga! Persze, hogy éljen, dörmögte az öreg úr és aztán mágiscsak megkérdezte: Hát miért éljen? Válasz helyett megölelték és úgy válaszoltak, illetőleg gratuláltak nevenapján. Egyébként pe­dig megsúgták neki, hogy valamiképpen el ne találjon illanni a parlamentből, mert ma lészen a napja, amikor átadják neki a korelnöksége emlékére készült díszkardot. Fátyolos lett a szeme a derék Agának, de megígérte, hogy a közelben marad és helyén lesz, mihelyt szükség van rá. 16 Az esti lapok gyors híradása után a Nemzet részletekbe menően foglalkozik az 1400 Ft értékű szablya át­adásával. 17 „A képviselőház mai ülése folyamán, a szünet alatt szép ünnepély folyt le a ház egyik első emeleti helyiségében, amelyről már röviden esti lapunkban megemlékeztünk. Az ezredéves országgyűlés volt korelnö­két, JANICSÁRY Sándor orsz. képviselőt ünnepelték a Ház tagjai, pártkülönbség nélkül. A mozgalom, amely erre irányult, még a múlt évben kezdődött és több társa megbízásából ROHONCZY Gedeon kezébe volt letéve, aki pompásan felelt meg feladatának. Gyűjtést indított a t. Ház tagjai között egy díszkardra, amelyet emlékül szántak Janicsárynak. Ez a remek mívű kard csakugyan elkészült, markolatán az ünnepeltnek aranyból kivert igen sikerült képmásával, s pengéjén a képviselőház tagjainak neveivel. A mai ülés közben kitűzött öt percnyi szünetet e díszkard átadása töltötte be, amelyen a Háznak összes jelen volt tagjai résztvettek.

Next

/
Thumbnails
Contents