Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor-Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról

A sümegi vár területéről két fajta - sárga és szürke színű — oroszlános csempe is előkerült.

77 Amenynyire a töredékek publikált képeiről megállapítható, a két csempe nem ugyanarról a negatívról készült, az oroszlánok szőrzete és a csempék keretelése más. A szürke sümegi darab kidolgozása rusztikusabb, mint a külsővatiaké.

78 Ebbe a körbe tartozó oroszlános csempék származnak még Veszprémből és Csepelyiől.

79 A csepelyi ásatás másik két oroszlános csempéje már nem az általunk vizsgált kályhák csoportjába tartozik.

80 Sajnos nem ismerjük a Jánosházán talált csempe képét.

81 A jobbra haladó Szt. Györgyös csempéknek a külsovati anyagban két változata található meg. Az I. típus igen szoros analógiái ismeretesek Pápociól (Vas megye)

81

' Csabrendekiől és Nagyvázsonyhól.

&2 Lehetséges, hogy ezek a csempék ugyanarról a negatívról készültek. Durvább kidolgozású, redukált égetésű változatuk a sümegi ásatásokon került elő. A II. típus igen szoros analógiáit Csepelyiől és Nagyvázsonyból ismerjük.

84 A nagyvázsonyi csempe esetében nem kizárt, hogy ugyanarról a negatívról készült másolatról van szó. A balra haladó Szt. Györgyös csempe majdnem mindenben megegyező, de redukált égetésű változatát Sümegen találták meg.

85 A Szombathely—vasvári ásatásból három analóg Szt. Györgyös csempe képét ismerjük.

86 A Szt. Györgyös félcsempék virágmotívumai különböznek a külsővatiaktól

87

, míg a második csempe keretelése más.

88 A harmadik csempe motívumai szoros kapcsolatban vannak a külsovati anyaggal, de keretelése keskenyebb.

89 A Hunyadi Mátyás címerével ellátott csempék egyik hasonmása a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből ismeretes.

90 A csempe címere igen hasonló, de keretelése eltérő. A nagyvázsonyi vár ásatásából is előkerült egy apró töredék, amely a címeres csempe sarkához tartozott.

91 A farkasfogas keretelés torzulásaiból arra következtetünk, hogy a csempék ugyanarról a negatívról készültek. A sarvalyi ásatásokon is előkerült egy címeres csempe töredéke, melyet ebbe a körbe tartozónak ítélünk.

92 A címerpajzs melletti virágmotívum azonban más megformálású. A külsovati egyedi csempékről már elmondtuk, hogy eredetüeg nem tartozhattak a műhely termékei közé, de szert téve ezekre időnként alkalmazták őket. A balra tartó Szt. Györgyös csempe egy töredéke Nagyvázsonyból ismert.

93 A töredék ugyanarról a negatívról készült, mint a külsovati darab. A címert tartó angyalos csempe még két lelőhelyről ismert. A redukált égetésű sümegi töredék hasonló, de keretelése több ponton eltér az általunk talált példányétól.

94 A vasvári angyalos csempék kidolgozása rusztikusabb, durvább.

95 •Áttekintve a különböző lelőhelyekről előkerült analóg csempéket, lehetőségünk nyílik arra, hogy az egyes csoportok között kapcsolatokat tárjunk fel. Szembeötlő, hogy a csoporton belül vannak olyan csempefajták, amelyeket gyakrabban és szélesebb területen figyeltünk meg. Ilyenek a domborműves csempék oroszlános és Szt. Györgyös változatai. Ebben természetesen az is közrejátszik, hogy ezeknek a csempéknek a töredékei könnyebben azonosíthatók, mint például a tál alakú csempéké. A csoporton belül több állandó típus létezik, amelyeknek leginkább a variánsai bukkannak fel, de néha azonos sablonról készült példányokat is találunk. Sokkal nagyobb változatosságot tapasztalhatunk a sarokcsempék esetében, még olyan leletek esetében is, ahol az egyes csempék szoros kapcsolatra utalnak, a saroklapok díszítése mindig más. Oromcsempéket csak a külsovati, vasvári, csepelyi és nagyvázsonyi anyagból ismerünk. Ezen belül a vasvári, csepelyi és nagyvázsonyi csempék egészen szoros kapcsolatban vannak egymással, böködött díszítményeik révén. A csepelyi és nagyvázsonyi mérműves tálak lapocskáin még a bevágott motívumok is teljesen azonosak. A külsovati csempék a vasvári, csepelyi és sümegi párhuzamaikon túl a nagyvázsonyi anyaghoz állnak a legközelebb. Azonos negatívról készült a címeres, az oroszlános (IL), a jobbra haladó Szt. Györgyös (L, II.) és a balra tartó Szt. Györgyös csempe. A fentebb bemutatott csoportoktól elkülönül a redukált égetésű sümegi anyag. A jobbra haladó Szt. Györgyös csempe, az oroszlános töredék és a tál alakú sarokcsempe kidolgozása jóval durvább, elnagyoltabb, mint a többi lelőhely sárga színű csempéi. A fenti csoportoktól ugyancsak elkülönül és leginkább elüt a Sarvalyról származó anyag. A címeres és a mérműves tál alakú csempék távoli analógiáit ugyan itt is megtaláljuk, de a többi csempe alapján ezt az anyagot nem soroljuk az „oroszlános műhely" termékei közé. Az egyes csoportok összehasonlítása után megvizsgáltuk az egyes csempetípusok csoporton belüli előfordulását is. Már a külsovati kályháknál szembetűnő volt, hogy a készítők arra törekedtek, hogy a két kályhán belül ne teljesen egyforma csempéket alkalmazzanak. Ez a szemlélet többé-kevésbé megfigyelhető a többi csoport esetében is. A variációs lehetőségek azonban nem voltak túlságosan széleskörűek. Elsősorban a háromszögletes oromcsempék kompozíciójában és díszítésében, valamint a saroklapok váltogatásában mutatkoztak különbségek. A domborműves csempék témája és összetétele viszonylag kötött, a változatosság elsősorban a variánsok használatában jelentkezik.