Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor-Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról

10. ábra. Merse, Külső vagy Nemes Vath és Belső Vath az első katonai felmérésen (1783) 10. Darstellung Merse, Külső oder Nemes Vath und Belső Vath während der ersten Ausmessungen durch die Armee 1783 A csempék színvonala, a királyi címer és jelképek használata alapján arra következtethetünk, hogy a kályhák egy nemesi udvarházban állhattak. Ezt megerősítik a korabeli falvak és más régészeti feltárások tanulságai is. Az udvarház és a környezetében feltételezhető' település nagy biztonsággal a késő-középkori Vat (WATH) településével azonosítható. Középkori templomának részleteit a falu mai központjában álló, barokk stüusban átépített r.k. templom őrzi.

39 A címeres csempék segítségével a nemesi udvarház egykori tulajdonosait meggyőzően tudjuk azonosítani. A kérdéses időszakban olyan személyt vagy személyeket kell keresnünk, akik a királyi udvarral közeli kapcsolatban álltak. A címert V. (Utószülött) László és Hunyadi I. Mátyás 1452-1463 között veretett aranyguldenjén (C.11.205.) találjuk meg. A Tliuróczy-krónika Mátyás megválasztásáról készített metszetén is ezt a címert láthatjuk

40 (12. ábra). A kérdéses időszakban két helyi család jöhet számításba: a Wathy (Vathy) és a Hosszútóti.

41 Mivel a Hosszútótiak birtoklásáról ebben az időben csak a szomszédos Bánd faluból van tudomásunk, valamint tagjai között egy sincs, aki ekkor a királyi udvarral összeköttetésben lett volna, a családot kizárhatjuk a szóba jöhető tulajdonosok köréből. Márpedig e címerek birtoklása feltételekhez volt kötve, akárki nem élhetett azzal a lehetőséggel, hogy a király címerét használja.