Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Bakos Miklós-Borszéki János: Későbronzkori fémleletek lézer-mikrospektrokémiai vizsgálatának eredményei
ACTA MUSEIPAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉR TESÍTŐ 2 - 7959 BAKOS MIKLÓS-BORSZÉKI JÁNOS KÉSÖBRONZKORI FÉMLELETEK LÉ ZE R-MI KROSPEKTRO KÉMIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A későbronzkori halomsírokból, telepekről és depótokból származó fémleleteket a roncsolásmentes, félkvantitatív lézermikrospektrokémiai módszerrel elemeztük a korábban leírtak szerint. 1 Az elemzés eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az elemzési eredmények számítógéppel végzett cluster-analízise segítségével nem találtunk az anyagösszetétel alapján elkülönülő csoportokat. A tárgyak nagyobbik része ón-bronzból készült. Tiszta rézből készült a Németbányán lelt (a vizsgált tárgyakat, vagy irodalmukat ld. ugyanezen kötetben Ilon G. tanulmányában) 8. sorszámú tőr vagy lándzsacsúcstöredék (7. ábra 7.), 10. sorszámú kétszeresen kettőskúposfejű tű (6. ábra 3.), a farkasgyepui 13. sorszámú tű, a farkasgyepui 15. sorszámú hullámos testű tű és a farkasgyepui 16. sorszámú tőr. A bronztárgyak közül feltűnően nagy antimontartalmú a bakonyjákói 20. sorszámú karperec, a 24. sorszámú bordázott testű tű (Ugod) és a 27. sorszámú vésett karperec (Celldömölk), de egyéb elemtartalmuk eltér egymástól. Mindegyik bronztárgy tartalmaz nyomokban vagy tizedszázalékos nagyságrendben antimont, ólmot és arzént. Egy százalék körüli mennyiségben tartalmaz cinket a 4. sorszámú karika (Német bánya), a 6. sorszámú diadématöredék (Németbánya), a farkasgyepui 14. sorszámú tű és a 27. sorszámú vésett karperec (Celldömölk). Ez nem tudatos ötvözés eredménye, hanem cinktartalmú rézércből a kohósítás folyamán került az ötvözetbe. A farkasgyepűn talált 16. sorszámú tőrhöz hasonló a Sághegyen lelt rézöntecs, amely 99,52% rezet és 0,46% ónt tartalmaz. 2 A vizsgált tárgyak összetétele azonban olyan változatosságot mutat, hogy nem sorolhatók be egyetlen ismert öntőműhely termékeihez, már csak azért sem, mert azok összetétele is nagy változatosságot mutat. így pl. a Velem Szt. Vid-i leletek egy részéről a XX. század elején Miske Kálmán közölte elemzési adatok szerint a réz, illetve bronztárgyak antimontartalma nyomok és 15% között, óntartalma 0 és 22% között, ólomtartalma 0 és 37% között változik. 3 Kétségtelen, hogy a Velem Szt. Vid környékén található antimonit-telepeket az őskorban ismerték és művelték, 4 de Bendefy véleményével 5 ellentétben ez nem bizonyíték arra, hogy a Dunántúlon lelt réz és bronztárgyak, vagy nyersanyaguk innen származik. A Balkán közeli területein is műveltek antimontartalmú rézérctelepeket. 6 ' 7 Nem zárható ki a Gömöri Érchegységben és a Mátrában a föld felszínen nagy mennyiségben talált termésréz felhasználása sem. Itt még a múlt században is tekintélyes mennyiségű termésrezet találtak. 8 Von Cotta szerint 9 a Mátra hegységben Recsknél a felszínen nagy termésréz darabokat lehetett gyűjteni gumók, lemezek és ágas-bogas csomók alakjában, egészen 15 kg-os nagyságig. Aberg 10 és Chüde 11 azt a nézetet képviselik, hogy a magyarországi termésréz még a bronzkorban is nagy szerepet játszott egész Közép-Európa bronztermelésében. A Gorzsán lelt egyik korarézkori, tiszta termés rézből készült karperec (lsz. 70. 20. 2.) elemi összetétele 12 pl. azonos a Németbánya-Felsőerdei dűlő „C" szelvényében lelt réz tőrével/lándzsacsúcsával (1. táblázat 8. sorszám). Mindegyik tizedszázalék nagyságrendben tartalmaz antimont és nyomokban cinket, ónt, ezüstöt, ólmot, vasat, nikkelt és mangánt, de nyomokban sem tartalmaz aranyat, arzént és bizmutot. Lehetséges, de jelenleg nem bizonyítható, hogy anyaguk azonos helyről származik. Ehhez a jelenlevő elemek izotóp-összetételének pontos kvantitatív ismerete lenne szükséges, ezek meghatározásához azonban roncsolásos vizsgálat kell. Az 1. táblázatban felsorolt tárgyakon kívül megvizsgáltunk még három tűtöredéket is, amelyek két kúposfejű tű fejrészének közelében feküdtek. El kellett döntenünk, hogy a töredékek melyik tűhöz tartoztak. Ez a vizsgálat sikerrel járt, az elemzés eredményeit a 2. táblázatban adjuk meg. Ebből látható, hogy a kérdés minden kétséget kizáróan, egyértelműen eldönthető. A Bt 3 jelű rövidebb töredék a Bt 2 jelű kétszeresen kettőskúpos fejű tűhöz, a Bt 3 jelű hosszabb töredék és a Bt 4 jelű töredék a Bt 1 jelű kettőskúpos fejű tűhöz tartozik. Ebből a szempontból az ón és a cink mennyisége továbbá az antimon és arzén nyomelemek jelenléte és hiánya a döntő. A kétszeresen kettőskúpos fejű tű és a Bt 3 rövidebb töredék tiszta réz, a másik három darab pedig kb. 25-30% ónt tartalmazó ónbronz.
