Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Jankó-Szabó Sándorné, Kiss Leona: Veszprém megye gyógyszertárai történetének rövid áttekintése különös tekintettel Pápa városára
2. A személyi feltételek vizsgálata A levéltári kutatások alapján feltárt adatok szerint a pápai misericordianusok patikája már a XVIII. században, alapításától kezdve segédszemélyzettel rendelkezett. Az Irgalmas szerzet, mint tulajdonos 1757. július 28-án Fráter Elseany Márton gyógyszerészt és Fráter Weis Gerard algyógyszerészt a többi kórházi szerzetessel és a legszükségesebb szerekkel küldi Pápára. Az 1788. szeptember 22-i gyógyszertárvizsgálati jegyzó'könyv Fráter Restitutus Nushold főgyógyszerész mellett Fráter Nicasius Schöffer algyógyszerészt említi. A provisor mellett tehát okleveles gyógyszerészsegéd is működött a „Gránátalma" gyógyszertárban. Mellettük laikus testvér végezte a „törő" munkáját. A polgári tulajdonjogú veszprémi „Fekete Sas" gyógyszertárban az 1787. január 9-én tartott vizs gálatkor a tulajdonos özvegye Ettl Friderica provisorként alkalmazta Zierczen Michael gyógyszerészmestert, „Lehr-Jung"-ként Ignatz Leutenberger gyakornokot. Itt tehát okleveles gyógyszerész provisor mellett szakképzetlen gyakornok dolgozott. 1873-ban Dr. Pillitz Benő megyei első főorvos kimutatása alapján a megye tíz gyógyszertára közül 4 gyógyszertár tulajdonosa okleveles gyógyszerészeket alkalmazott: a veszprémi „Fekete Sas", a veszprémi „Arany Oroszlán", a pápai „Megváltó", a nagyvázsonyi „Segítő Mária" gyógyszertárak. Ez utóbbiban mint gondnokot alkalmazta Szálé Elek özvegye. Nem okleveles gyógyszerész segédet alkalmazott a várpalotai „Szentháromság", a pápai „Megváltó" a pápai „Gránátalma" és a siófoki „Szentlélek", tehát 4 gyógyszertár. Gyakornokot három gyógyszertárban alkalmaztak. Egyetlen olyan gyógyszertár sem volt a megyében, ahol gyógyszerésztulajdonos mellett gyógyszerész, gyakornok és segéd is dolgozott volna. Az 1881-es gyógyszertár vizsgálati jegyzőkönyvek a gyógyszertárak nem megfelelő létszámáról nem tesznek említést. A gyógyszertárban alkalmazottak száma szorosan összefügg az adott terület gazdasági helyzetével, a gyógyszertár forgalmával, nem utolsó sorban a tulajdonos anyagi helyzetével. A vizsgált időszakban a megye gyógyszertárainak személyi adatait a (II. táblázat) mutatja be. 17001950-ig 38 gyógyszertárban 111 okleveles gyógyszerész dolgozott a gyógyszertártulajdonosok mellett mint bérlő, illetve kezelő. A gyógyszerkészítés munkáját gyakorlatilag a segédek végezték. A gyógyszertárakban sűrűn cserélődtek. A tulajdonosok legtöbbször csak felsőbb utasításokra fogadtak maguk meUé alkalmazottakat, nem bírták hosszabb időre az anyagi megterhelést. A falusi gyógyszertárak tulajdonos gyógyszerésze éppen ezért csak néhány hónapra, vagy egyáltalán nem tudott alkalmazottat tartani. A legtöbb segédet foglalkoztató gyógyszertár a pápai „Gránátalma", a veszprémi „Fekete Sas" és „Arany Oroszlán" voltak. A vizsgálati jegyzőkönyvek szerint a megye gyógyszertárai kivették részüket a gyakornok tartásból, s így a gyakorlati oktató munkából, az utánpótlás neveléséből, állandóan készenlétbe lenni és pontosan dolgozni - ez volt a nevelési elv. A gyógyszertári segédszemélyzetre fordított kiadásokról közöl néhány adatot a pápai „Gránátalma" gyógyszertár számadáskönyve, melyet 1885—1927-ig vezettek. 1885. március 3-án 54. pont alatt Pataky Zsigmond növendéknek útiköltségként 40 forintot fizettek ki. 1885. szeptember hóban 212. folyószám alatt gyógyszertári személyzet élelmezésére a gyógyszertári napló szerint 300 forint átadatott. 1924. július hóban 467. pont alatt „Gyógyszerészgyakornok vizsgadíja 265,20 korona." 1925. február hóban 96. pont alatt Jeleny Béla tanuló fizetése 191,80 korona. 1920. december hóban 589. szám alatt „Munkásbiztosító pénztár Pápa 4. . .. 53,58 korona, 596. szám Laboránsnak 250 korona". A már általam ismertetett Pápa „Városi Gyógyszertár" 1919. április 25-i leltára (I. sz. meUéklet) tudósít bennünket a gyógyszertár személyi eUátottságáról és az alkalmazottak keresetéről. Kapossy L.: Pápa város egyetemes leírása 156. oldalán közli az 1894-ben végzett statisztikai adatok alapján: az értelmiségi foglalkozásúak között a gyógyszerész fizetését, mely a közjegyző legmagasabb fizetése után a második helyen áüt. Pápán a kimutatás szerint 3 gyógyszerész van, évi jövedelmük öszszcsen 12.200 korona, az 1 főre eső átlag évi jövedelem 4 066 korona 82 . Az egyetemi végzettséggel rendelkező gyógyszerész a vizsgált korszakban a város, falu vezető értelmiségéhez tartozott. Társadalmi kapcsolatait, vezető szerepét azonban csak részben köszönhette végzettségének, inkább a jómódú polgár társadalmi súlyának. 3. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenységének vizsgálata A gyógyszertárak gyógyszereUátó tevékenysége magába foglalja a gyógyszerek beszerzését, készítését, kiadását, a gyógyszertárak szakmai működésének adatait. A levéltári források e tekintetben a legszegényebbek. Ennek oka a gyógyszertár magántulajdon jcUegéből fakadt. A nyüvántartások: pénztárkönyv, méregkönyv, defektuskönyv, számlák, receptek, a tulajdonosnál maradtak, idővel megsemmisültek. Így csak részadatokra támaszkodhatunk. A gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek, a „Gránátalma" gyógyszertár 1885-től vezetett számlakönyve, kontóskönyve, a pápai „Szent Anna", az ugodi „Isteni Gondvi-
