Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Jankó-Szabó Sándorné, Kiss Leona: Veszprém megye gyógyszertárai történetének rövid áttekintése különös tekintettel Pápa városára

2. A személyi feltételek vizsgálata A levéltári kutatások alapján feltárt adatok szerint a pápai misericordianusok patikája már a XVIII. században, alapításától kezdve segédszemélyzettel rendelkezett. Az Irgalmas szerzet, mint tulajdonos 1757. július 28-án Fráter Elseany Márton gyógyszerészt és Fráter Weis Gerard algyógyszerészt a többi kórházi szerzetessel és a legszükségesebb szerekkel küldi Pápára. Az 1788. szeptember 22-i gyógyszer­tárvizsgálati jegyzó'könyv Fráter Restitutus Nushold főgyógyszerész mellett Fráter Nicasius Schöffer al­gyógyszerészt említi. A provisor mellett tehát okleveles gyógyszerészsegéd is működött a „Gránátalma" gyógyszertárban. Mellettük laikus testvér végezte a „törő" munkáját. A polgári tulajdonjogú veszprémi „Fekete Sas" gyógyszertárban az 1787. január 9-én tartott vizs gálatkor a tulajdonos özvegye Ettl Friderica provisorként alkalmazta Zierczen Michael gyógyszerészmes­tert, „Lehr-Jung"-ként Ignatz Leutenberger gyakornokot. Itt tehát okleveles gyógyszerész provisor mel­lett szakképzetlen gyakornok dolgozott. 1873-ban Dr. Pillitz Benő megyei első főorvos kimutatása alapján a megye tíz gyógyszertára közül 4 gyógyszertár tulajdonosa okleveles gyógyszerészeket alkalmazott: a veszprémi „Fekete Sas", a veszp­rémi „Arany Oroszlán", a pápai „Megváltó", a nagyvázsonyi „Segítő Mária" gyógyszertárak. Ez utóbbiban mint gondnokot alkalmazta Szálé Elek özvegye. Nem okleveles gyógyszerész segédet alkalmazott a várpa­lotai „Szentháromság", a pápai „Megváltó" a pápai „Gránátalma" és a siófoki „Szentlélek", tehát 4 gyógyszertár. Gyakornokot három gyógyszertárban alkalmaztak. Egyetlen olyan gyógyszertár sem volt a megyében, ahol gyógyszerésztulajdonos mellett gyógyszerész, gyakornok és segéd is dolgozott volna. Az 1881-es gyógyszertár vizsgálati jegyzőkönyvek a gyógyszertárak nem megfelelő létszámáról nem tesznek említést. A gyógyszertárban alkalmazottak száma szorosan összefügg az adott terület gazdasági helyzetével, a gyógyszertár forgalmával, nem utolsó sorban a tulajdonos anyagi helyzetével. A vizsgált időszakban a megye gyógyszertárainak személyi adatait a (II. táblázat) mutatja be. 1700­1950-ig 38 gyógyszertárban 111 okleveles gyógyszerész dolgozott a gyógyszertártulajdonosok mellett mint bérlő, illetve kezelő. A gyógyszerkészítés munkáját gyakorlatilag a segédek végezték. A gyógyszer­tárakban sűrűn cserélődtek. A tulajdonosok legtöbbször csak felsőbb utasításokra fogadtak maguk meUé alkalmazottakat, nem bírták hosszabb időre az anyagi megterhelést. A falusi gyógyszertárak tulajdonos gyógyszerésze éppen ezért csak néhány hónapra, vagy egyáltalán nem tudott alkalmazottat tartani. A legtöbb segédet foglalkoztató gyógyszertár a pápai „Gránátalma", a veszprémi „Fekete Sas" és „Arany Oroszlán" voltak. A vizsgálati jegyzőkönyvek szerint a megye gyógyszertárai kivették részüket a gyakornok tartásból, s így a gyakorlati oktató munkából, az utánpótlás neveléséből, állandóan készenlétbe lenni és pontosan dolgozni - ez volt a nevelési elv. A gyógyszertári segédszemélyzetre fordított kiadásokról közöl néhány adatot a pápai „Gránátalma" gyógyszertár számadáskönyve, melyet 1885—1927-ig vezettek. 1885. március 3-án 54. pont alatt Pataky Zsigmond növendéknek útiköltségként 40 forintot fizettek ki. 1885. szeptember hóban 212. folyószám alatt gyógyszertári személyzet élelmezésére a gyógyszertári napló szerint 300 forint átadatott. 1924. jú­lius hóban 467. pont alatt „Gyógyszerészgyakornok vizsgadíja 265,20 korona." 1925. február hóban 96. pont alatt Jeleny Béla tanuló fizetése 191,80 korona. 1920. december hóban 589. szám alatt „Mun­kásbiztosító pénztár Pápa 4. . .. 53,58 korona, 596. szám Laboránsnak 250 korona". A már általam ismertetett Pápa „Városi Gyógyszertár" 1919. április 25-i leltára (I. sz. meUéklet) tu­dósít bennünket a gyógyszertár személyi eUátottságáról és az alkalmazottak keresetéről. Kapossy L.: Pápa város egyetemes leírása 156. oldalán közli az 1894-ben végzett statisztikai adatok alapján: az értelmiségi foglalkozásúak között a gyógyszerész fizetését, mely a közjegyző legmagasabb fizetése után a második helyen áüt. Pápán a kimutatás szerint 3 gyógyszerész van, évi jövedelmük ösz­szcsen 12.200 korona, az 1 főre eső átlag évi jövedelem 4 066 korona 82 . Az egyetemi végzettséggel rendelkező gyógyszerész a vizsgált korszakban a város, falu vezető értelmi­ségéhez tartozott. Társadalmi kapcsolatait, vezető szerepét azonban csak részben köszönhette végzett­ségének, inkább a jómódú polgár társadalmi súlyának. 3. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenységének vizsgálata A gyógyszertárak gyógyszereUátó tevékenysége magába foglalja a gyógyszerek beszerzését, készítését, kiadását, a gyógyszertárak szakmai működésének adatait. A levéltári források e tekintetben a legszegé­nyebbek. Ennek oka a gyógyszertár magántulajdon jcUegéből fakadt. A nyüvántartások: pénztárkönyv, méregkönyv, defektuskönyv, számlák, receptek, a tulajdonosnál maradtak, idővel megsemmisültek. Így csak részadatokra támaszkodhatunk. A gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek, a „Gránátalma" gyógy­szertár 1885-től vezetett számlakönyve, kontóskönyve, a pápai „Szent Anna", az ugodi „Isteni Gondvi-

Next

/
Thumbnails
Contents