Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Jankó-Szabó Sándorné, Kiss Leona: Veszprém megye gyógyszertárai történetének rövid áttekintése különös tekintettel Pápa városára
PÁPA Az „oppidum" Pápa a XVIII. században, a barokk fénykorában lesz a Dunántúl Athénje, amikor gróf Eszterházy Károly egri püspök személyében európai látókörű, nagy vagyonú főurat kap földesurául. A város mai formájának rendezett utcáinak, nagy barokk főterének plébániatemplomával és az Eszterházy kastéllyal való kialakítása az ő érdemük. A legnagyobb forgalmat a Fő téren bonyolítják le, a belőle kiinduló Felső-Hosszú utcában (mai Fő u. 8.) állították fel a város és egyben a megye első gyógyszertárát. „Arany Sas", vagy „Megváltó", vagy „Városi" gyógyszertár A gyógyszerészi évkönyvek tanúsága szerint 1740-ben alapították. Az első konkurencia, harc korán jelentkezik. Az 1813. augusztus 12.-Í megyei közgyűlésen 451. lap 41. sz. alatt a pápai könyörülő barátoknak az újonnan más által felállítandó Patika eránt beadott panaszok az Uradalomhoz utasíttatik: „A Pápai Irgalmas Barátok szerzete Közönségesen jelenti, hogy noha az ./ alatt bemutatott Fels. Mária Theresia Királyné által megerősített fundationalis Levelek szerint Pápán több Patika nem lehetne az övékén kívül, s az eddig valót is tsak ők engedték meg, a meghalt Szegény Patikárius tekéntetéből mégis most bizonyos Bisitzky nevű Pápai születés nyakokra Patikát állítani szándékozik, könyörög ezért a Convent, hogy Privilegialis levelek tekéntetéből más nyakokra jönni szándékozó Patikariusok a letelepedéstől akár Curialis, akár Censualis Házakra nézve tiltassanak el. Mely kérés, minthogy a Könyörgő Levél sem az iUető Földes Urasággal nem közöltetett, sem ennek észrevétele s feleietje az érant be nem mutattatott ezen rövid úton el nem intéztettetik." 8 Megakadályozniuk azonban nem sikerült. Bisitzky Ignác neve már ott szerepel a megyei patikusok között. A patika neve az „Arany Sas''. A szegények részére az 1828. évre kiadott gyógyszerek kimutatásának aláírásaként olvshatjuk: „administratorum Ignatius Bisitzky Pharmacopeus ad Auri Aguülam Anno 1828." 9 (L.:l.ábra) Bisitzky után Gráf Vilmos a gyógyszertár tulajdonosa, ö azonban nem elégedett a bevétellel. 1834-ben Molik József sümegi gyógyszerésszel együtt Devecserben patika feláUításáért folyamodik. „Molik József Sümeghi s a 2472 p.a. Graf Vilmos Pápai Patikariusok folyamodása, melyben magokat Devetser Mezővárosában Patikának feláUítása tekintetéből felsőbb helyen ajáltatni kérik." 10 A gyógyszertár felállítását a Helytartótanács Fritz Antalnak engedélyezte, mivel ő még gyógyszertárt nem bírt. Gráf Vilmos 18364g lehetett a gyógyszertár tulajdonosa. Az 1835. június 13^ Kis Gyűlés 822. p. szerint a megybeli szegényebb adófizetők s Rabok számára fordított orvosságok áraként Gráf Vilmosnak 34 forint 26 kx-t fizetnek ki 11 . Tehát ebben az évben még ő volt a gyógyszertár tulajdonos. Gráf Vilmos után Zink József a tulajdonos. Hiszen az 1836. november 19.-i Kis Gyűlés 1863. p. alatt „. . . kiszolgált gyógyszerek jegyzékét azon utasítással küldi vissza, hogy azon jegyzékben kijelelt orvosságokért, összvesen járó 115 forint 42 2/4 kx pengőben Zink József és Kopeczkij Kajetan gyógyszereseknek az illető pénztárból kifizettessenek." (L.: 2. ábra) A gyógyszertárban 1835. december 9-én végzett gyógyszertár ellenőrzéskor Cseresnyés Sándor fizikus ellenőrzi az orvosságok árszabását. „Hogy ezen orvosságok rendes árszabás szerint találtattak bizonyítom. Cseresnyés Sándor physikus." (L.: 3. ábra) Ugyanakkor figyelmezteti a Patikárius urat, hogy a jövőben a szegénységet igazoló cédulákat ne kapcsolja a receptek mellé. A betegek száma ekkor, a 30-as években emelkedhetett, mert 1836. augusztusban ismét kiütött a kolera, bár ez a járvány sokkal enyhébb volt, mint az 1831-es, amikor meghalt minden tizedik ember. Pápán minden esztendőben sok áldozatot szed a tüdővész, az összes halálozás 20%-át teszi ki. A gyermekhalandóság 10 éves korig 40-50% volt 13 . Az 1843-ik évben Móry Antal volt a pápai gyógyszerész, ahogy azt a veszprémi Állami Levéltárban őrzött Taxa Medicamentorum hátlapján lévő sajátkezű aláírása bizonyítja. Működéséről semmit sem tudunk. (L.:4. ábra) A gyógyszerészi évkönyvek tanúsága szerint 1862-ben Röszler József a gyógyszertár tulajdonos, a „Megváltóhoz" címre változtatta a gyógyszertár nevét. Dr. Pülitz Benő megyei főorvos 1873.-ik évi kimutatása szerint a gyógyszertár tulajdonosa Szabó Sándor gyógyszerészmester, aki 41 éves rk. Kalocsán (Pest m.) született, oklevelét 1855-ben Pesten szerezte és a gyógyszertárat valódi joggal bírta. A gyógyszertárában már két segédet is alkalmaz: Kruker József 50 éves rk. vallású pétervári (Szerémség) születésű, aki Bécsben 1852-ben szerzett gyógyszerészmesteri oklevelet. Biró János oklevéllel nem rendelkezik. Szabó Sándor 1878-ig bírja a gyógyszertárat.
