Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Pap Ildikó-Józsa László: Ritka haj-fejlődési rendellenesség (pili multigemini) és fejtetvesség későközépkori hajmaradványon

szenvedett volna (hypothyrçosis, hyperthyreosis, Simmonds-kór, stb.)- Ezzel szemben több más kóros eltérést lehetett kimutatni. így mindenek előtt említést érdemel a hajszálak gócos megvastagodása, töredezése (trichorrhexis nodosa), amely egyes vélemények szerint csak kozmetikai rendellenesség (Pongrácz 1962), mások a haj megbetegedésének tartják (Rajka-Szodoray 1960). A gócos töredezés csak kevés hajszálat érintett, ezért a magunk részéről kezdődő, vagy enyhe megbetegedésnek tartjuk, ami esetleg összefüggésbe hozható a fiatal nő fejtetvességével. A néhány extrém vastagságú hajszál jelenléte, valamint azoknak a normál szálakétól eltérő mikroszkópos szerkezete arra utal, hogy ezek egy ritka hajfejlődési rendellenességnek, az úgynevezett ikerhaj jelenségnek (püi multigemini) felelnek meg. Összefoglalás Késő középkori temetőből előkerült, 15±2 éves leány hajmaradványán többféle rendellenességet észleltek a szerzők. A haj-anomáliák fény-, polarizációs és pásztázó elektronmikroszkópos képét elemezték. Egyes hajszálakon csomós töredezést (trichorrhexis nodosa) találtak. Néhány hajszálon összeszáradt tetűserke k voltak. A hajszálak egy része ikerhajnak (püi multigemini), egy ritka haj-fejlődési rendellenességnek bizonyult. IRODALOM Deák M. (1954): Az ivádi hajminták anthropológiai vizsgálata. - Annls hist-nat. Mus.natn.

hung., 5: 527-536. Disselhoff, H.D. (1972): Varázskövek az inkák földjén. — Gondolat Kiadó, Bpest, pp. 81. Gábor I., Józsa L. & Húsvéth, Cs. (1978): Az emberi haj ultrastruktúrája. - Bőrgyógyászati és Venerol. Szle, 54: 207-211. Klevay, L.M. (1978): Hair as a biopsy material. Progress and prospects. - Arch. Inter. Med., 138: 1127-1128. Kulcsár Zs. (1967): így éltek a lovagkorban. - Gondolat Kiadó, Bpest, 22., 28-29., 38., 42., 4547., 113.p. László Gy. (1970): A népvándorláskor művészete Magyarországon. - Corvina Kiadó, Bpest, 107-118.p. Magyary-Kossa Gy. (1931): Magyar Orvosi Emlékek III. Adattár 1000-től 1700-ig. Bpest, 6.p. Müller, Chr. (1960): Die Frauenfrisur im alten Ägypten. - Leipzig Pongrácz Ä. (1962): Modern kozmetika. - Medicina Kiadó, Bpest. (A szőrzet kozmetikai rendellenességei. 272-273.p.) Rajka Ö. & Szodoray, L. (1960): Bőr és nemibetegségek. — Medicina Kiadó, Bpest, 34-38, 375-378.p. Regöly-Mérei Gy. (1962): Palaeopathologia II. Az ősemberi és későbbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana. - Medicina Kiadó, Bpest, pp. 167. Ruffer, M. (1914): Pathological notes on the royal mummies of the Cairo Museum. - Mitt. Gesch. Med. Naturwiss., 18: 239-254. Vargyas L. (1980): Honfoglalás előtti hagyományok Szent László legendájában, in: Athleta Patriae. Szent-László-Tanulmányok. Szerk.: Mezey, L.-Szent István Társ. Kiadása, Bpest, ll-18,p. WeUs, C. (1967): Diagnose 5000 Jahre Spater. Krankheit und Heükunst in der Frühzeit des Menschen. G. Lübbe Verlag, Ulm. Wolff, G. (1952): Geschichte der Frisur in alten Zeiten. — Darmstadt SELTENE MISSBILDUNGEN DES HAARWACHSTUMES (PILI MULTIGEMINI) UND KOPFHAARLÄUSESUCHT AN HAARRESTEN AUS DEM SPÄTEN MITTELALTER Die Überprüfungen von Überresten (datiert auf XVI.—XVII. Jahrhundertwende), die im Friedhof von Kéttornyúlak gefunden wurden (siehe Studie von G. Hon in diesem Band) ergaben viel Interessantes. Die Forscher bemerkten verschiedene Missbüdungen an Haarresten eines 15 ±2 Jahre alten Mädchens. Die Haaranomalien wurden durch ein Licht-, Polarisation-, Streifen-, Elektronmikroskop-Büd analysiert. An einigen Haaren wurden knotige Bruchstellen (trichorrhexis nodosa) gefunden. An einigen Haaren waren vertrocknete Nisse. Ein Teü der Haare wurde als Zwülingshaare (püi multigemini), eine seltene Kopfhaarmissbüdung, bestätigt. Anschrift des Verfassers: I. Pap L. Józsa H - 1062 Budapest H - 1081 Budapest Embertani Tár Országos Traumatológiai Intézet Bajza u. 39. Mező I. u. 17.