Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Tamási Judit: Népies kályhacsempék a nagyvázsonyi Kinizsi-várból

zöltek róla. Holl-Parádi 107-108. A párhuzamaként felsorolt oroszlános csempék közt vasvári és sümegi változatúak egyaránt vannak. 102. Kozák Károly 1963. 143-144. 13-15 százalékos méretcsökkenést figyelt meg. 103. Ilon-Sabján 75. (47. jegyzet) 104. A csepelyi analógiára: Kovalovszki 243. (10. kép lent). A kolostorban eló'került töredék közöletlen, lt. száma: N.60.155. 105. Kovalovszki 243. (9. kép lent) 106. A somhidi oroszlán kompozíciója minden más oroszlános csempénkétől eltérő, ül. csak a csepelyi A változatra enúékeztet annyiban, hogy egyiken sem utal semmi jel a motívum heraldikai eredetére. Méri 1957. 202. (XLIV. t. 6.); Kozák Károly 1963. 145. (151. kép). Itt természetesen nem foglalkozhatunk a népies alföldi csempék közül azokkal az oroszlánosokkal, amelyek egy-egy udvari műhely termékeinek másolatai vagy utánzatai (Nyársapát, Nagymágocs). 107. Kovalovszki 243. (9. kép fent) 108. Nagy 95. 109. Vándor 7-8. 110. Kozák Károly 1972. 275. (6. kép); Ugyanő 1986. 332-333. 111. Holl- Parádi 108. ( 167. ábra 7. ) 112. Kovalovszki 243. (11. kép lent) 113. Éri István: A nagyvázsonyi pálos kolostor leletei. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Akadémiai. Bp., 1964. 90-92. (67-68. kép). (Alább: Éri), SchaUaburg '82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. Hrsg. v. Amt der Nieder österreichischen Landesregierung Kulturabteüung. Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums. Wien, 1982. 595. (kat. sz.: 692 a-b.) (Alább: SchaUaburg); Éri István-Kelemen Márta-Németh Péter-Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Akadémiai. Bp., 1969. 320. (30. t. 2.) (Alább: MRT. 2.) 114. Ilon-Sabján 11-18. (III-V., VII-EX. t.) A típus itt a „rozettás" elnevezést kapta, s két változatban (ún. nagy és kis rozettás) fordult elő. 115. MRT. 3.49. (10. kép 25.) 116. Kádár 72-73. (5. kép). További közöletlen töredékeket őriz a Savaria Múzeum, lt. számuk: K. 83. 1.306., K.83.1.314. 117. Kozák Károly 1972. 274-275.; Ugyanő 1986. 332-333. 118. Kovalovszki 243. (11. kép lent) 119. Közöletlen darabok a VBM leltározott anyagában. 120. Az azonos negatív eUenére a kolostori és a vári példányok között van némi eltérés. Előbbiek valamivel nagyobbak (méretük: 18,7x9 cm), az egyik (sarok-)darab egyik hosszanti peremét beböködött pontsor díszíti {Éri 68. kép), míg a másik (Uo. 67. kép) tetejére három pártázatot imitáló díszt ragasztottak, így ez minden bizonnyal koronázócscmpeként funkcionált. 121. A sümegi példányokat nem volt módunk kézbevenni. A fakosiakra: Vándor 13., bár ezek kicsivel nagyobbak a vázsonyiaknál, 18x9,4 cm-esek. 122. Összevetve az N.58.683.3. lt. számú csepelyi példánnyal. 123. Az összehasorüításra alkalmas vasvári töredék lt. száma: K.83.1.314. 124. Kozák Károly 1972.275. 125. non-Sabján 60. 126. Uo. 59. 127. Vándor 7, 13. Publikálója szerint párhuzam nélkül áll. 128. Kovalovszki 243. (11. kép jobbra fent) 129. Benkő- Ughy 57'. 130. Uo. 74. (73. rajz) 131. Méri 1954. 148. (XXXVII. t. 2-3.) 132. Néprajzi Lexikon 12. 133. Szatmári Imre: Stove-tiles of the Late Middle Ages from Nagymágocs. III. Internationale Archäologische Studentenkonferenz. Pécs, 9-12. November 1982. Hrsg. v. J. Tamási und G. Vékony. ELTE. Bp., 1983. 229. (Alább: Szatmári 1982.), Ugyanő: Későközépkori kályhacsempék Nagymágocsról. Acta Antiqua et Archaeologica. Supplementum V. Régészeti tanulmányok I. Szerk. : Fodor István. Szeged, 1985. 55-56. (HL t.) (Alább: Szatmári 1985.) 134. Szatmári 1985. 59. 135. A falitéka a Kinizsi-vár lakótornyában berendezett kiállításon, az ún. asszonyházban látható. 136. Kovalovszki 243. (12. kép alul) 137. non-Sabján 34-35. - A mérműves előlap késsel történő „kifaragására", de négyzetes szájú csempéknél 1. még : Szabó 96.