Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Ilon Gábor-Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról
30. SZABÓ György: A falusi kovács a XV-XVI. században. =FolArch 6 (1954) 136-137. és 33.t. 5-6, 9. 31. HOLL-PARÁDI 1982. 71-74. és 24. ábra 3. 32. MICHNAI Attila: Középkori tárgyak a régi Muhiról. =CommArchHung 1982. 128., 150. és 3. kép 14.; ÉRI István-BÁLINT Alajos: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. RégFüz II/6. Budapest, 1959. 8. 33. WOLF Mária: Középkori templom és település Szendrő-Gacsalon. =ArchÉrt 112 (1985) 250. és 4. kép 3., 5. kép 3. 34. ÉRI-BÁLINT 1959.13.U0.; HOLL-PARÁDI 1982. 103. ábra 14., 127. ábra 10. 35. A XX. századi kályhakészítés gyakorlatát lásd: SABJÁN Tibor: Adatok a kályhásmesterségró'l I. Völcsey Lajos, Dör. =Ház és Ember 4 (1988). 36. A XVIII. századi térkép: I. katonai felmérés, VI. oszlop, 16. szekció -.- készült 1783-ban. A XIX. századi térkép: Külsővat térképe 1857-ből VemL K 29., VamL-T-156. Mersevát kataszteri térképe 1857-ből. Ez utóbbi térképre Kovács- Jenő (Szombathely) hívta fel figyelmünket. Neki köszönhetünk néhány, a Wathy családra vonatkozó adatot is. A kérdéshez lásd: GÓCHÁN László: A Marcal medence talajföldrajza. Budapest, 1971. 36., 157. 37. Vida István helyi lakos közlése, aki több ház építésénél is jelen volt. 38. A kereszt lelőhelyünktől kb. 500 m-re van. Mind a XVIII., mind a XIX. századi térképeken jelzik. 39. Magyarország régészeti topográfiája 4. 134-135.*, ILA Bálint-KOV ACSICS József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 1964. 236. 40. HUSZÁR Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis Heute. Budapest, 1979. 107.; THURÓCZY János: A magyarok krónikája. Budapest, 1978. 441. 41. Magyarország régészeti topográfiája 4. 134-135.; CSÄNKI Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. 1897.220. Az 1480-ban már létező Bánd a mai Külsővathoz tartozó gyümölcsös területén van. Még a XIX. század első felében is nagyrészt mocsár határolta. Külsővaton a XVI. századtól birtokosok a Hosszútótiak. 42. HORVÁTH Tibor Antal: Adalékul a kormányzói kancellária történetéhez. =Vasi Szemle 1936. 213.; BÓNIS György: Jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. 165. és 89. jegyzet. 43. BÓNIS 1971. 165. 44. HÁZI Jenő: Vas megyei középkori oklevelek. 28. közlemény. =Vasi Szemle 1977. 597. 45. BÓNIS 1971. 173., 233. és 73. jegyzet, valamint 236. 46. Magyarország történeti kronológiája I. főszerk. Benda Kálmán. Budapest, 1981. 272.; KISFALUDY Katalin: Matthias Rex. Budapest, 1983. 15-16. 47. GONDA Imre-NIEDERHAUSER Emu: A Habsburgok. Budapest, 1977. 20-21., 352. 48. CSÄNKI II. 1894. 857. 49. Ivancsics Jenő (KBFI-Petrográfia, Sopron) megállapítása szerint a folyóssá égett kályhatöredékek rövid ideig kb. 1000-1100 C körüli hőmérsékletet kaptak. Szakvéleménye az ásatási naplóhoz kapcsolva. Mintaszerűen gyors munkáját ezúton is szeretnénk megköszönni. Megállapítása a porta felégetését, de leégését mindenképpen megerősíti. 50. PÁKAI Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírások alapján (1531-1696). Veszprém, 1942. 7., 9., 155.; HUNGLER József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1986. 31-32. 51. A magyar paraszti kályhák összehasonlító adatait SABJÁN Tibor: Népi cserépkályhák Magyarországon. 1985. (Kézirat, Szakdolgozat) 52. Például: GEBHARD, Torsten: Kachelöfen, . . . München, 1980. 30-31., 67., 69., A budai lovagalakos kályha megoldása hasonló. Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon I. =BpRég XVIII. (1958) 211. és 89. kép. 53. HOLL-PARÁDI 1982. 107. 54. SZ. CZEGLÉDY Ilona-KOPPÁNY Tibor: A középkori Ecsér falu és temploma. ^ArchÉrt 91 (1964)54. 55. CSALOGOVITS József: Tolna vármegye múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. =Néprajzi Értesítő 1937. 326-327. 56. MÉRI István: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és a túrkeve-mórici ásatások eredményeiről.II. =ArchÉrt 81 (1954) 145-146. 57. Az adat a 4/a. számú lakóházra vonatkozik, publikálása folyamatban van. Pálóczi Horváth András szíves információját ezúton is köszönjük. 58. PAPP László: Ásatások a XVI. században elpusztult kecskeméti falvak helyén. ==Néprajzi Értesítő 1931. 139-144. 59. PAPP 1931. 150.
