Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor-Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról

15. ábra. Paraszti szemeskályha a Balaton környékéről 15. Darstellung Bäuerlicher Kachelofen von der Umgebung des Plattensees (Balaton) Mivel a leletmentés csak a hulladékgödör feltárására korlátozódhatott, az egykori épület és benne a kályhák alaprajzi méretei ismeretlenek maradtak. Ezért a rekonstrukció során a kályha szélességét és hosszúságát más régészeti ásatások adatai alapján becsültük meg. A közeli Sarvalyon az egyik kályha kőlábazata megmaradt. Bclmérete kb. 90-100/180 cm, amelyhez még a kőfal 50 cm-es vastagsága társult.

53 Ecséren a templom melletti paplak első szobájából került elő egy kályha kőlábazata. A sarokba épített padka kb. 200/300 cm külső méretű volt.

54 A Tolna megyei Etén a kályha belmérete 105/90 cm volt.

55 Az alföldi Túrkeve-Móricon 70-100/120-160 cm-es belméretű kályhák maradványait tárták fel. Falvastagságuk 15-25 cm volt.

56 Szentkirályon 60/110 cm-es belméretű, 140/200 cm-es külméretű kályhát konstatáltak.

5 7 A Kecskemét-környéki ásatások során a patkó alakú kályha belmérete 175/120 cm, a kerek alaprajzúak átmérője kb. 140 cm volt. A falvastagság 30-35 cm körül változott.

58 Mizsén egy szögletes kályha külmérete 160/180 cm volt.

59 Ugyancsak Kecskemét-kör-nyékéről 140/190 cm-es belméretű kályháról tudó

sít az á

sató. Itt a falvastagság 20-30 cm.

60 Amint a fentiekből kiderül, a kor hasonló falusi kályháinak alaprajzi méretei viszonylag nagyok és falvastagságaik is figyelemre méltók. A külsovati anyagban két különböző mélységű tál alakú szem fordul elő. A hosszabb volt a kályha alsó részén, ahogy ezt a sárdarabokból (S/2., S/5, számú) megállapíthattuk. A rövidebb csempék a felső, hengeres részen voltak. A méretbeni eltérés magyarázata abban rejlik, hogy az alsó, vastagabb fal