Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor-Sabján Tibor: XV. századi cserépkályhák Külsővatról

Az agyag előkészítése A törésfelületeken jól megfigyelhető, hogy a felhasznált agyagot durva, nagy szemcsés homok hozzá­adásával soványították. Az előkészítés során az agyagot nem iszapolták, vagy szűrték, mivel a vágási felületeken több helyen is megfigyeltük, hogy akár borsó nagyságú zárványok is voltak az anyagban, melyet a levágásra szolgáló drót vagy zsineg hosszan maga előtt tolt. Korongolt, tál alakú kályhaszemek készítése A tál alakú csempék készítése viszonylag egyszerű fogásokból állt. A korongra csapott agyagcsomó­ból a fazekas alacsonyabb vagy magasabb, tál alakú edényt korongolt (3. ábra). A tál belső és külső fe­lületén ujjai enyhén bordás lenyomatokat hagytak. A kész tál szélét tenyerével szögletesre hajlította, majd ráhelyezte a négyzetes keretet (4.-5. ábra). Ezután a keretet hozzászorította az agyaghoz, a sar­kokon egyik ujjával mélyen benyúlt és az agyagot a keret sarkába húzta. Ujjának hegye jól kivehető a csempék sarkaiban. Ha ezzel készen volt, a keret felett kiálló agyagot késsel vagy éles lapocskával le­vágta. A keret levétele után a széleket elsimította, majd a csempét a korongról levágta (6.-7. ábra). A csempék alján megfigyelhető volt, hogy vágás közben gyakran fordítottak is a korongon. Hasonló módon készültek a három szögletes oromcsempék is, csak a tálat jóval laposabbra és szé­lesebbre kellett korongolni, a keret pedig háromszögű volt. Felhelyezésekor a sarokba már nem lehe­tett ujjal benyúlni. A fent ismertetett módon készültek a domborműves csempék hátrészei is. Megfigye­léseink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hátrésznek nem korongoltak külön darabokat, hanem a legyártott tál alakú csempékből választották ki az erre a célra szánt példányokat. A száj „négyszögletesítéséhez" használt keretről közvetett úton szerezhetünk adatokat.. A csempék méreteiből kündulva - kb. 10%-os zsugorodást feltételezve - a négyzetes keret belső méretét 19-20 cm­re becsüljük. Vastagsága a lenyomatok tanúsága szerint 2 cm lehetett. A háromszögletű csempék kap­csán feltételezhetjük, hogy más méretű keretet használtak a mérműves előlapú és az üres, tál alakú csem­pék készítéséhez. A mérműveshez alkalmazott kisebb keret belmérete 33, míg a másiké 34 cm lehetett. 8. ábra. Sarokcsempe összeragasztása (Dór, 1983) 8. Darstellung Zusammenkleben der Eck-Kacheln (Dar 1983)

Next

/
Thumbnails
Contents