Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

SZABÓ György: Protestáns szellemiség Pápán a 16. században

fogolja Krisztus diadalmas evangéliumát, amely ellen nálunk mostanában emelte fel szavát az ördög."" Ö maga pedig így szignálta levelét: "Servitor Petrus Gyzdawith ludimagister oppidi Papa capellanus, sed non papisticus", vagyis mint "Pápa város iskolamestere, káplán, és nem pápista".A mostani iskoláról pedig úgy ír, mint amelyik a "régi iskola szennyéből kivetkezteti magát".*

1 De azt is tudjuk, hogy 1534-től Budán, éppen Thurkowyth Miklós támogatásával végezhette Dévai Bíró Mátyás ottani reformátori tevékenységét.

41 Éppen e kapcsolatok miatt nem lehetetlen Dévai pápai működése. Ennek lehetőségét már a múltban többen tagadták /Szilády Áron, Payr Sándor, Zoványi Jenő, Révész Imre/,de Ember-Lampe, Bod Péter, Tóth Ferenc, Thury Etele nem tartották kizártnak, de az biztos, hogy az 1535-1536-os években Dévai reformálta a Rába- s különösen a Balaton mellékét. Nádasdy védelmét élvezhette, s gyakran fordult meg Sárváron. Debreceni Ember Pál egyháztörténetében mindenesetre azt olvassukí

3

hogy "Dévai Budán, Pápán, Sárváron, a Rába és a Balaton mellett rettenthetetlenül hirdette az evangéliumot, és sokakat megnyert a Krisztusnak." Az említett helyek, ill. területek jelentős részén ma is nagy a színmagyar evangélikusság száma. Talán Gyzdawithra vonatkozik a győri székeskáptalan számadáskönyvének 1543. március 24-i bejegyzése, mely szerint a pápai protestáns iskolamester nem jó szemmel nézte, hogy Győrött még ekkorra sem terjedtek el a protestáns tanok, ezért az említett évben ellátogatott a városba, ahol "... ez a Luther Márton..." a szentek tisztelete, s az egyházi méltóságok, illetve a hierarchia ellen szónokolt. A káptalan ezért lefogatta, s feljelentette a Pozsonyban időző győri katolikus püspöknél.'*

1

' A reformáció elterjedésének, meggyökerezésének legfontosabb feltétele az iskola volt. A protestánssá átalakult iskola számára Török Bálint 1536-ban Gesztesről hozat tanítókat, akik már a reformáció hívei.*

5 A lutheránus tanok gyors elterjedésében Pápán is jelentős szerepet játszott a várvédő német katonaság, ahogy a későbbiek folyamán pedig éppen a magyar végvári vitézség lett a kálvinizmus legerősebb támaszává. Martonfalvay Imre deák naplójából tudjuk, hogy 1543-ban Ungnad generális a pápai parancsnok, aki a lutheri tanok követője volt. Részt vett az 1530.évi augsburgi birodalmi gyűlésen, s kapcsolatban állt a német reformáció több vezető személyiségével Luther halálát maga a szász választófejedelem tudatta vele levél útján.* Martonfalvay Imre deák Török Bálint hűséges embere volt, aki ura fogságba esése után is a család szolgálatában maradt. Pemf

linger Kata, Török Bálint özvegye, a "lutherana oroszlán" 1543-ban pápa várának védelmével és megerősítésével bízta meg, és sikerült is két ízben /1543,1555/ megvédenie a várat és a várost az ostromló töröktől. Az első ostromot megelőzően, Ungnad generális a török sereg közeledtének hírére csapataival kimenekült a városból. Martonfalvay hősies irányításával azonban sikerült magyar kézen tartani a hadászatilag oly fontos erősséget.^ A jogtudományban jártas Martonfalvay ugyancsak a reformáci ó híve már, hiszen Rózsahegy táján halálos veszedelemben sem akar a "jégpatkós cseri barátoknak"meggyőnni.'" Az 1547. évi országgyűlés határozatot hozott a dunántúli főkapitányság felállításáról, székhelyéül Kanizsa és Szigetvár mellett Pápát jelölték ki. A főkapitányok kötelesek voltak mindenkori székhelyükön lakni. Az első dunántúli főkapitány 1554. évi nádori kinevezéséig a nagyműveltségű, evangélikus hitre jutó Nádasdy Tamás volt, aki patrónusa Bornemissza Péternek és Sylvester Jánosnak is'

1

Nádasdy főkapitánysága éveiben sokat tartózkodott Pápán, ezt bizonyítják a hozzá címzett, s az általa onnan írt levelek. A lövöldi /ma: Városlőd/ karthausiak perjel

je 1550-ben Nádasdyhoz írt levelét is Pápára címezte,

10 1550 október 9-én pedig Nádasdy sajátkezű levelet ír Sárvárra,szerelmetes aszszonyához.*

1 Nádasdy után Török Bálint fia, Török Ferenc a dunántúli főkapitány. Ebben az időben Pápán találjuk a már élemedett korú Martonfalvayt, s a kor annyi híres, legendával övezett vitézét/Gyulaffy László, Horváth Márkó, Podmaniczky Rafael, Thury Benedek és Farkas, Nádasdy Kristóf stb./.

lx Török Ferenc 1568-ban betegeskedni kezd, ezért a főkapitányi tisztet Batthyány Boldizsárnak adja át, 1571-ben pedig meg is halivalamivei később kerül Pápára korának félelmetes hírű bajvívója, a töröktől rettegett portyázó és lesvető, Berenhidai Huszár Péter, akinek neve minduntalan felbukkan a budai basák udvarhoz írt panaszleveleiben .

1M A protestáns szellemiségű udvartartások egyúttal a nemzeti művelődés centrumai voltak, ahol otthonra leltek a kor humanistái, az énekszerző- és vándornyomdász-prédikátorok, a lantosok és hegedősök. A főurak nemcsak érdeklődtek a reformáció tanításai iránt, de lehetőségeikhez mérten igyekeztek teológiai jártasságot is szerezni, ami aztán a protestáns könyvkultúra és teológia, valamint a nemzeti művelődés fellendülésével járt együtt. így volt ez Pápán is, ahol az 1570-es évekig még a lutheri irányzat az