Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei
Ezzel magyarázható, hogy később az Esterházy uradalom idejében erdészeti központ került a településre. Régészetileg is bizonyítható tehát, hogy a vár a korai középkorban is femállott és attól kezdve a 17. század végéig funkcionált. XXX 30. ábra: Nyport rajza, 1686. Eredeti után készült rajz Abb. 30. Zeichnung von Nyport, 1686. Nachgezeichnet vom Oroginal Megemlítjük még Justus van der Nyport Ugodról, illetőleg a várról készült metszetét /1686 - 30. ábra./ 1 .' A feltárás eredményei alapján a kép közepén látható magasabb torony kb. 21 m magas és 6 m széles lehetett. A tőle balra látható zömök torony talán 10 m magas és 11 m széles volt. A kép előterében lévő egyemeletes, hatablakos épület 12 m hosz szú. A metszeten minden épület egyemeletes. A zömök torony a donjon,a X. számú,a magas torony pedig az V. számú tornyunknak felel meg. A rajzoló beállítása alapján a metszet főtengelye északkelet felé néz. Akkor az említett hatablakos épület a mi VI. épületünknek felel meg. így az I. épület tetején talán egy kis kápolna héjazata látszik. Viszont a metszet bal szélén lévő magas tetejű, emeletes épület tengelye nem fér bele a feltárt várba.Az épületnek feltételezett helyén ilyen irányú falakat nem találtunk. Az ábrázolás szerint itt a sokszögű formából egy kiugrás adódna. A metszeten nem látni palánkot. A rajzoló szerint az épületek külső fala beljebb vol a vár belseje felé, mint a várfal. A metszeten valószínűleg a külső várfal látszik. Nem látni itt a mi IX. számú épületünket, a bejárati kapuépületet. Tehát a 17. századi objektumok még nem szerepelnek itt. Elől van a mi feltártIV. épületünk és ott már nem szerepel a feltételezett régi kapu. Vagyis a török megszállás utáni időkben vagyunk. A mi IV. épületünknél a kapu 15. századi lehetne. Mi is úgy véljük, hogy Nyport régi rajzokat is felhasznált. 4 * 0 Ezek a török pusztítás idejéből valók /1563-1566/ , de az is elképzelhető, hogy a Nyport metszet a török előtti évekből származik. A valóságban nincs olyan oldala a várnak, ahol a metszeten lévő nagy épület ilyen szögben ugrana elő és nem követné a belső várfal nyolc oldalának valamelyikét. Nyport metszetén gyilokfolyoső nem látható. A széles belső várfalon - szerintünk járni lehetett az épületek előtt. Csak ezek között volt valódi lelátó, de csak a külső várfalon. Ez nem volt olyna széles, mint a belső fal. Elképzelhető, hogy a külső várfal magasabb volt, mint a belső. Az épületek fala általában 230 cm körüli távolságban volt a külső várfaltól. A metszeten nem látni várkaput, vagy bejáratot. Az a túlsó oldalon lehetett.Itt azonban nem nyolcszögletes a várfal. Esetleg az I. épület nyugati fala előtti kis tető lehet az ú.n. II. épület. A metszeten a III. épület igen keskeny. Tanulságosabb egy 1750-ből való térkép, amely az Esterházy-birtokkönyvből származik /31. ábra/!? 1 Az utcák által határolt foltokat érdemes alaposabban megvizsgálni /32. ábra./
