Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

MITHAY Sándor: Beszámoló a pápai várkastélynál végzett régészeti ásatásokról

10. ábra: Várkastély nyugati bástyájának déli sarka Abb. 10.: Burgschlo-f) , südliche Ecke der westlichen Bastei Két kiszedett falnyom között 3 m szélesen volt egy kivezető útnak domború része /11. ábra/. Felette volt a már többször említett agyagréteg. A hajdani út teteje döngölt, pirosra égett agyagréteg. A teteje kőkemény: 30 cm-es vastagságú. Az út délkeleti szélén lévő fal 62 cm mélyen került elő és sikerült az erősen bolygatott talajban az irányát is meghatározni. A mai várkastélytól északkelet felé a volt váristálló tatarozásánál valószínűleg az előbbi út észak felé eső szegélyfalának némi nyomát találtuk meg.

,r Negyedik ásatásunk /1975/ az OMF felkérésére történt. A várkastély udvarának és az előtte elterülő térség parkosítása miatt volt szükség a kutatásra. Az első ásatás kutatóárkának folytatásában a már említett nagy dongaboltozatú pincének délkeleti szélétől a téren levő templom irányában folytattuk a munkát. Árkunk 30 m hosszú volt és lm széles. Maynczek kataszteri térképén az északnyugati épületszárny délkeleti szélétől 62,1 m-re volt a var árka. Ez beleeshetne árkunk első 20 méterébe. Erősen törmelékes foltok kerül tek elő. Két nagy kavicsréteg mutatkozott, amelyek mindegyike idehordott.Sárgás, esetleg márgás anyag kissé összetartja a nagyobb folyami kavicsokat. Alatta egy kormos sáv került elő.majd újra a sárgás kavicsréteg következett. Leletek nem voltak. Északnyugat felől 11 m-en át változatos, bolygatott a talaj. Az előző ásatásoknál talált, nagyjában 80 cm mélyen lévő sárga színű agyagréteg itt hiányzik. Tehát a várudvarban és az épület közvetlen környékén lévő egykori járda-talaj itt azért nincs meg, mert ez a terület már nem tartozhatott az épület közvetlen járószintjeihez. A törmelékes talajtól délkeletre 138 cm mélyen került elő az eleven föld, a homok. A kutatóárokban két árokszerű bemélyedés volt tapasztalható. Átlag 130 cm mélységig ástak le. A profil szerint szakaszosan történt a feltöltődés. Két domború kavicskupac között van a vízszintes tetejű, agyagos, kevert anyagú betöltés. Árkunk egész területén a legkisebb nyoma sem volt a várkastély udvarán tapasztalt koraközépkori magyar falunak. A nagy pince falától délkelet felé 4 m-en át leletnélküli a talaj. Innen az első kaviccsal teli árok 4-B,50 m-ig tart, a következő pedig 11 m-től 14 m-ig. Különböző feltöltésekkel , de főleg földdel betöltött árok kezdődik 16 m-től. A későbbiekben kiderült egy lefelé mé-