Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

MITHAY Sándor: Beszámoló a pápai várkastélynál végzett régészeti ásatásokról

7. ábra: Várkastély udvara, pinceszelllőző Abb. 7. Hof vom Burgschloflûftungsschacht des Kellers hogy az 1700-as évek elején kezdték el a várárok betemetését. Ezt a mázas cserepek, a fekete cserepek, és a kályhaszemek jelenléte sejteti. A várárok szélessége 12,70 m volt. Az akkori járófelszín a mai felszín alatt 70 cm mélységben volt. Itt ugyanaz a sárga agyagréteg van, amelyet már megismertünk a vár udvarán a középkori falu elplanírozott maradványai felett 80 cm mélyen. A várárok kutatóárkának folytatásában a várkastély nyugati tornyáig jutottunk el. Azt reméltük, hogy a torony elődje nagyobb volt, mint a mai. így találtunk rá a régi bástya alapjaira. A nyugati bástyafal durva kövekből rakott,a kastély fala felé laza.Nem állapítható meg a keleti széle. A mai kastély toronyfalától 442 cm-re kezdődik ez a fal, szélessége 143 cm. A bástya kőfalának alapozása 66 cm mélyen került elő. A fal nyugati sarkánál 60 cm mélységig egy szürke színű, kiszélesedő peremű edénytöredék volt /9.ábra 1./ és egy téglaszínű, ugyancsak kiszélesedő peremű cserép /9.ábra 2.1. Majd egy fekete színű, kihajló és kivastagodó peremű nagyobb cserép /9.ábra 3./. Mindhárom koraközépkori. Bizonyára alsóbb szintekből kerültek magasabbra. Két bográcsperemtöredék árkunk aljából való. Az egyik feketés színű és széles peremén lyuk van /9.ábra 4./, a másik barna színű, széles pereme alatt nagyobb vállrész maradt meg /9.ábra 5./. Két török mintákat utánzó magyar edénytöredéken fehér mázon többszínű festés található: levél-és virágminták /9.ábra 6-7./. A mélyítés során megjelent a felületen a bástya déli sarka és az itteni alapfalak. Tetejük aránylag sima felületű. A fal felett is megvan az erősen döngölt sárga agyagréteg. A kőfal és az előbbi réteg közötti feltöltésből egy szürke színű bográcsperemtöredék való, széles peremén egy lyukkal / 9. ábra 8./. A sarokfal belső részén /a sarokban/ egy 90 cm mély és 20 cm széles cölöplyuk volt /10. ábra/. Az itt talált alapfalak teteje 90 -100 cm mélységben volt. Északi falát a sok bolygatás miatt nem lehetett azonosítani. A vár északnyugati frontja előtt a mai szabadtéri színpad építése során mindent megbolygattak 1963 előtt. Az udvaron a már említett nagy pince bolthajtásának az aljáig.. átvizsgáltuk a függőlegesen álló falát és azon felmenő részt nem találtunk. Tehát a várkastély Nádor-termében található nagy városképen látható főhomlokzat valóban csak terv és kivitelezésére soha nem került sor. Az udvar keleti oldalán újra megtaláltuk az összekötő falat. Attól északra és északkeletre nagy égési rétegek vannak. Délre pedig bizonytalan helyzetű kisebb falak kerültek elő. Keskeny alapfalak, elbontott és szétrombolt falak nagy összevisszaságban. Ezek több kis háznak lehetnek a maradékai, amelyeket az 1694.avi várleltár emlit.