Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

UHLAR Tibor: Vázlat a pápai Református Kollégium sporttörténetéhez /1925-1935/

Atlétikában tovább tart a visszaesés. Már csak 3 kerületi bajnokságot nyertek a szakoszály versenyzői az előző évi 7-tel szemben. Tar Sándor /V.o.t./ diszkoszvető eredményén /34,5 m/ kívül semmi jelentős nem történt egész évben. A többi szakosztály munkájában inkább a tömegsport-jelleg érvényesült. Dicséretes a résztvevők magas létszáma és a sok verseny, ill. mérkőzés rendezése, ahol mindenki próbára tehette képességeit. Amint már az előzőekben is említettem a tanévzáró tornaünnepélyek egyre növekvő jelentőséget kaptak, amit a következőkkel lehet magyarázni; Ezek az ünnepélyek nagyon reprezentatív keretek között zajlottak le óriási közönség színe előtt. A belépőjegyekből befolyt összeg teljes egészében a sportkör kasszáját gyarapította, amire nagy szükség is volt, mivel a sportkör, illetve a testnevelés ezen kívül semmiféle anyagi támogatást nem kapott, teljesen önellátó volt. Ha megnézzük a testnevelés szertár évi gyarapodását, érthető, hogy szükség volt erre az összegre. A sporteszközök beszerzése mellett ebből a forrásból fedezték a versenyekre történő utazásokat, jutalmakat is. A tornaünnepélyek fontosságának másik fő oka a kor szelleméből adódott. Az átmenetileg stabilizálódott Horthy-rendszerben fontos szerepet kapott az erő demonstrálása, a testnevelés militarizálása. Ennek egyik hajtása a kibontakozó levente-mozgalom volt, amely a Kollégiumban is erős bázisra talált. A Szakúr nagy hangsúlyt fektetett ezekre, az ünnepélyekre, sőt talán egy kissé túlzásba is vitte ezeket. Az évzáró tornaünnepélyek gigászi munkát igényeltek, hiszen általában 8-10 műsorszából állt a program. Ezek a gyakorlatok, játékok, versenyek természetesen évről-évre újak voltak és kivétel nélkül mindegyiket a Szíkúr találta ki, illetve tanította be. Volt olyan év, hogy a szomszédos nőnevelő-intézet leánytanulóival közösen 800-an végezték a szabadgyakorlatot, amit a leányoknak is a Szakúr tanított be. A többi gyakorlatot és műsorszámot már válogatott csapatok végezték. Az ünnepélyek anyaga változatos és szórakoztató volt. Mindig tartalmazott vidám jeleneteket, játékokat, küzdelmes versenyeket, látványos bemutatókat. A műsorszámok betanítását a Szakúr a testnevelés órákon végezte, ami nagyon sok időt és még több energiát vett igénybe, amit természetszerűleg valahonnan el kellett venni. Volt tanítványa Tóth József ny. testnevelő tanár - aki 1940-ben volt a kollégium bajnoka - is csak ezt az egyetlen negatívumot tudta említeni, amikor a Szakúrról kérdeztem. Ugyanis közel fél éven keresztül szinte minden testnevelés órán a tornaünnepély anyagát gyakorolták, ami persze nem okozott a diákok körében osztatlan örömet. A Kollégium 1930.évi bajnoka Tar Sándor lett, egyedül az ő nevéhez fűződik jelentősebb eredmény. 1930-1931 Az óraszám minden osztályban továbbra is a heti 2 óra volt, s hetenként 1 játékdélután, s ezeket ebben a tanévben is Kovács Lajos Jenő testnevelési tanár vezette, aki ezen kívül a vívást is tanította. A Sportkör 277 működő taggal, a tanév elején azonnal megalakult. Tisztikara a következő volt. Elnök: Dávid László VIII.o.t., alelnök: Buday László VIII.o.t., és Csepreghy Imre VIII.o.t ., titkár: Farkas Ferenc VII. 8.o.t., pénztáros: Kántor Imre VII. A.o.t., ellenőr: Trombitás Dezső VII. B.o.t., szertáros: Ozsváth Imre VI.o.t. A gyakorlati munkát a következő 7 szakosztály irányította: atlétika, torna, vívás, céllövés, játék, téli sportok, úszás. A Kör hetenként most is 2 rendes gyakorló órát tartott. Külön a felső és külön az alsó osztályos tagok részére. Az előző szünidő alatt társadalmi sportegyesületben 4 tanuló szerepelt. A testnevelési szertár 60 db felszerelési tárggyal gyarapodott: 1.105,38 P. értékben. Az apróbb szerelékeken kívül nagyobb beszerzés: 4 db öltöző-szekrény és 2 db faliszekrény volt.